A japán GDP váratlanul zsugorodott a tavalyi utolsó negyedévben, ezzel technikai recesszióba csúszott a szigetország gazdasága, amennyiben két egymást követő negyedévben jeleztek visszaesést. Ám az adatok még csak előzetesek, s a 0,1 százalékos visszaesés akár mérési hiba is lehet. Az is bíztató, hogy a reál GDP tavaly az egész évben 1,9 százalékkal bővült, felülmúlva a tavalyelőtti 1 százalékot. De a második félévi adatok ezzel együtt is aggodalmat keltenek, mert a bőséges turisztikai kiadások sem tudták ellensúlyozni a belföldi fogyasztás és a beruházások visszaesését.
Japán bruttó hazai terméke 0,1 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó három hónapban, negyedév per negyedév alapon, míg az elemzők 0,2 százalékos növekedést vártak. A japán gazdaság a tavalyi harmadik negyedévben 0,8 százalékkal esett vissza.
A német gazdaság globálisan a harmadik, míg a japán gazdaság csak a negyedik.
Legalábbis, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szerint tavaly átlagos árfolyamon számolva a japán GDP körülbelül 4 200 milliárd dollár lehetett, míg a német GDP 4460 milliárd dollár.
Vitatható, hogy Japán recesszióba csúszott-e, mert az üzleti felmérések és a munkaerőpiac másról mesélnek
– mondta Marcel Thieliant, a Capital Economics ázsiai-csendes-óceáni vezetője. Kiemelve: a japán munkanélküliség decemberben 11 hónapos mélypontra esett, míg üzleti felmérések 5 éve nem látott optimizmust tükröznek.
Sok közgazdász arra számít, hogy a Bank of Japan márciusban vagy áprilisban véget vet a negatív rövid lejáratú kamatlábak politikájának. Bár nem hivatalos kamatemelésre már tavaly is sor került, amikor a kötvények kamatplafonját lazították meg.
Óvatosságra int, hogy a negyedik negyedévben a lakossági fogyasztás 0,2 százalékkal szűkült az előző 3 hónaphoz képest. Mivel a bérnövekedés nem érte utol az inflációs rátát, ezért a háztartások vonakodnak aktívan költekezni. Míg a tőkekiadások 0,1 százalékkal zsugorodtak. Egyedül a külföldi turisták költése volt erős a szigetországban.
A napokban a tokiói pénzügyminisztériumból érkeztek figyelmeztető jelzések. Miután a hallgatólagos intervenciós küszöbig gyengült a jen a dollárral szemben. A japán fizetőeszköz, amely az évet a 141-es szinten kezdte a dollárral szemben, közel három hónap után először gyengült 150-ig.
A devizapiaci mozgások jelentős negatív hatással vannak a japán gazdaságra
– mondta Masato Kanda, a nemzetközi ügyekért felelős pénzügyminiszter-helyettes, hozzátéve: figyelemmel kísérik a devizapiacot, hogy szükség esetén lépéseket tegyenek.
Japán legutóbb 2022 októberében interveniált a devizapiacon.
A vártnál magasabb amerikai inflációs adatok felerősítették azokat a várakozásokat, hogy az Egyesült Államok és Japán közötti kamatkülönbség továbbra is széles marad, ami azt jelenti, hogy a dollárban történő befektetések magasabb hozamot ígérnek. Kazuo Ueda, a Bank of Japan kormányzója a múlt héten azt mondta, hogy a bank valószínűleg alacsonyan tartja a kamatlábakat, még akkor is, ha véget vet a negatív kamatlábaknak.
Mindenesetre a gyenge jen nem csak a japán exportőröket segíti, de a Nikkei részvényindexet is támogatja, amely 38 ezer pont felett már az 1989-es történelmi csúcsot közelíti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.