Több mint 10 év után kerülhet vissza a Magyar Telekom az "elitklubba"
Több mint tíz év után visszakerülhet a Magyar Telekom a feltörekvő piaci részvényeket követő MSCI Emerging Market indexbe, miután a hazai távközlési vállalat részvényárfolyamának tavalyi markáns erősödése következtében a cég piaci kapitalizációja és közkézhányada is az ehhez megkívánt szint közelébe ért.
A Magyar Telekom közelít a kritikus szinthez
A befektetők többsége talán még emlékszik rá, hogy 2013-ig a Telekom szerepelt az index kosarában, ám abban az évben – a Richterrel helyet cserélve – egy több hónapos, tetemes áresést követően kikerült a klubból.
Most azonban éppen ellentétes folyamat játszódott le az MTEL kurzusában, amely az elmúlt 12 hónapban 366 forintról 774 forintig emelkedett, azaz több mint megduplázódott.
A céget követő elemzők közül pedig már hárman is ezer forint fölé tették a célárat, ami a dollár forintban kifejezett árfolyamától függően már nagyon valószínűvé teszi a bebocsáttatást.
A tőzsdei kapitalizációnak ugyanis hoznia kellene a 2,07 milliárd, a közkézhányadhoz tartozó – vagyis az 5 százaléknál kisebb részesedéssel rendelkező részvényesek tulajdonában álló – részvények összértékének pedig az 1,03 milliárd dollárt.
A jelenlegi 774 forintos kurzussal számolva a vállalat piaci értéke egyébként már most is eléri – a kritériumot meghaladva – a 2,09 milliárd dollárt. Mivel azonban a közkézhányadhoz a vállalat papírjainak csupán 36,45 százaléka tartozik – a többi a Deutsche Telekomé –, ez a pakett az aktuális dollárárfolyamon számolva mindössze 761 millió dollárt ér, vagyis – a zöldhasú változatlan erejét feltételezve – mintegy a harmadukkal, egészen 1006 forintig kellene a részvényeknek drágulniuk a cél érdekében.
De mi is az az MSCI Emerging Markets Index, és miért fontos a bekerülés?
Az MSCI-indexcsaládot a Morgan Stanley Capital International, az amerikai nagybank elemzőrészlege alapította 1986-ban. Az azóta létrehozott több mint 200 ezer indexet a mai napig kezelő vállalat ma már MSCI Inc. néven fut, és 2009 óta egy teljesen független, önálló részvénytársaság. Az indexek egyes kiválasztott iparágak, szektorok és régiók teljesítményét követik nyomon.
A jelentőségüket pedig az adja, hogy számos nagybefektető – a nyugdíjalapoktól a magánfedezeti alapokig – dokumentációja a gazdaság egy-egy szektorának vagy valamely földrajzi régiójának a követését írja elő, megnevezve azt az indexet is, amelyet a terület megbízható reprezentásának tartanak.
Maguk az indexek ugyan nem minősülnek befektetési terméknek, tehát nem lehet adni-venni őket, ám a bankok és a tőkeerősebb brókercégek létre tudják hozni azokat az alapokat vagy ETF-eket – tőzsdén kereskedett alapokat –, melyeket már akár a kisbefektetők is meg tudnak venni. Ezek az instrumentumok azonban csak úgy tudják híven követni mondjuk az MSCI Emerging Market Indexet, ha megveszik – mégpedig azonos arányban – az index kosarában megtalálható egyedi részvényeket. Természetesen olyan taktika is lehetséges, hogy – az alapok kihagyásával – valaki közvetlenül az index részvény-, vagy adott esetben nyersanyagkomponenseiből vásárol be.
Mindez pedig azzal jár, hogy a részvények be- és kikerülése az indexekbe, illetve indexekből, vételi vagy eladási hullámot indít a tőzsdéken is.
Az index átsúlyozása 1400 részvényt érinthet
A Magyar Telekom részvényeiből például a 2013-as kényszerű búcsú előtt az MSCI-tagságra tekintettel mintegy 5 milliárd forintnyit tartottak a nagybefektetők, amelyeknek ezt követően logikusan szabadulniuk kellett ezektől a papíroktól, hiszen más részvényekből pedig venniük kellett, hogy megtörténjen az átsúlyozás.
Az MSCI Emerging Markets Index, amelyben amúgy a három legértékesebb magyar tőzsdei cég, az OTP, a Mol és a Richter jelenleg is őrzi a helyét, 25 ország részvénypiacát követi, természetesen a nagyobb országok, mint például Kína túlsúlyával.
Évente négyszer – február, május, augusztus, november – súlyozzák át az MSCI-indexeket, amikor például a feltörekvő piaci indexben mintegy 1400 részvény súlya növekedhet vagy csökkenhet, illetve más papírokkal helyet cserélve akár teljesen ki is zuhanhat a kosárból.
A nagybefektetők persze tisztában vannak ezekkel az összefüggésekkel, ezért már azelőtt megkezdhetik a Telekom-részvények vásárlását, hogy az árfolyam elérné az ezer forintot, ezzel újabb hajtóerőt adva a papírnak.
Ha a Magyar Telekomnál is számolnak ezzel a fejleménnyel, elképzelhető, hogy a részvényesi javadalmazásban inkább az osztalékfizetés kerül előtérbe a saját részvények visszavásárlása helyett is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.