Nagyot lökött Brüsszel a lengyel devizán

Messze 5 éves csúcsa fölé erősödött a forinttal és az euróval szemben is a lengyel zloty az utóbbi napokban. A lengyel deviza egységéért pénteken, kora délután 91,15 forintot kellett adni a bankközi devizapiacon, míg az euróért már csupán 4,32 zlotyt.

Egy tonna euró áll a házhoz

Egy éve a zloty kurzusa még 80 forint körül billegett, míg az euró-zloty kereszt 4,7 zlotynál ingadozott, de még egy hónapja is 4,34 fölött mozgolódott.

Mint ismert, Donald Tusk koalíciójának választási győzelmét követően Lengyelország kikerült az uniós jogállamisági eljárás hatálya alól, s Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt pénteken közölte, hogy Varsó hozzájuthat az eddig zárolt, közel 137 milliárd eurós közösségi forráshoz.

Ebből 60 milliárd eurót azokból az alapokból (Recovery and Resilience Facility; RRF) kaphat, amelyek a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítését, illetve a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást szolgálják, míg 76,5 milliárd euró a kohéziós alapokból érkezhet a Visztula partjára, hogy segítse az ország hátrányos helyzetű régióinak felzárkózását.

Ez egy tonna pénz, amit jól használunk fel – kommentálta a bejelentést Donald Tusk kormányfő.

Óvatosan költötték a zlotyt a lengyelek

A zloty erősödését mindazonáltal a lengyel gazdaság kilátásai is táplálhatják. Az ING Bank például a tavalyi negyedik negyedévben elért, vártnál gyengébb GDP-bővülés dacára 3 százalékos növekedést vár 2024-re.

A negyedik negyedévi GDP-növekedést az ING amúgy éves bázison 1 százalékra becsülte, miután a harmadik negyedévben Lengyelországban csupán fél százalékkal sikerült meghaladni az éves bázist. A vártnál gyengébb növekedést amúgy elsősorban a lanyha belföldi kereslettel magyarázták a holland bank elemzői.

Főként a háztartások fogyasztása okozta a csalódást, amely éves szinten 0,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedévi 0,8 százalékos éves bővülés után. A lakosság reáljövedelmének tavaly év végi masszív emelkedése ugyanis nem csapódott le a kiadások növekedésében, a fogyasztók ehelyett inkább megtakarításaik felduzzasztása mellett döntöttek.

A nettó export 3,3 százalékponttal járult hozzá a GDP éves növekedéséhez 2023 negyedik negyedévében, a harmadik negyedévi 5,9 százalékpont után. Az export éves szinten 2,7 százalékkal nőtt, míg az import 2,8 százalékkal csökkent.

Fokozatosan pörögnek fel a beruházások

A globális feldolgozóipar fellendülése idén is kedvező helyzetbe hozhatja az exportot, ám árnyékot vet rá az eurózóna és különösen Németország várhatóan nemzetközi átlag alatti teljesítménye. A gyenge külső kereslet és az erős zloty így az ING szerint együttesen gyengítheti az exportorientált iparágakat a következő negyedévekben. Ennek eredményeként a nettó export inkább visszahúzza majd a GDP-t 2024-ben.

A holland bank emellett a beruházások növekedésének lassulására is számít, mivel úgy vélik, a kohéziós alapokból finanszírozott projektek csak fokozatosan indulnak meg, és az RRF-alapok pozitív hatása is inkább csak 2025-től lesz érezhető.