Miközben az amerikai tőzsdeindexek az egekben járnak, és naponta dőlnek meg az árfolyamrekordok a tengerentúlon, a Boeing részvénykurzusa idén eddig 23,5 százalékkal, 192,5 dollárra zuhant a Wall Streeten, és a keddi tőzsdenyitás után tovább gyengültek a cég papírjai, immár a 186 dolláros lélektani határ alá is betekintve.
A tőzsdei vesszőfutás okait kutatva persze nem kell sokáig keresgélni, hiszen a gazdasági világsajtó nap mint nap a Boeing botrányaitól hangos, egyesek szerint pedig valójában kész csoda, hogy nem omlott össze még jobban az árfolyam, annyira méltatlan helyzetbe került az amerikai repülőgépipar óriása.
Amíg egy frissen megszerzett nagy repülőgép-megrendelés és az amerikai kormányzattól elnyert védelmi ipari megbízások akár bevételbővüléshez is vezethetnének, az óriásvállalat továbbra is gyártási problémákkal, amerikai szövetségi vizsgálatokkal és egyre több perrel kénytelen szembenézni – írja a The Globe and Mail.
A reménykeltő hírek listája meglehetősen rövid, két fejlemény sorolható ide. Az egyik, hogy az American Airlines 85 darab Boeing 737 MAX 10 repülőgépet rendelt a seattle-i gigásztól, ami nagy lendületet adhat az utasszállító repülőgépek üzletágának.
Nemcsak az 5 és 8 milliárd dollár közöttire becsült potenciális bevételre kaphatják fel a fejüket a befektetők, de az is megnyugtató, hogy az egyik legnagyobb amerikai légitársaság a történtek ellenére még mindig bízik a Boeingben.
A másik kedvező hír a Boeing sikeres pályázata a WGS-12 műholdak szállítására, ami megerősíti a cég pozícióját a védelmi és űrtechnológiai ágazatban, illetve kiemeli a katonai kommunikációs infrastruktúra terén szerzett szakértelmét, valamint a vállalat nemzetbiztonsági jelentőségét az Egyesült Államokban.
A cégvezetés eközben egyre elkeseredettebb küzdelmet folytat a gyártási minőség romlásával és a biztonsági követelmények elhanyagolásával. Január elején az Alaska Airlines egyik vadonatúj, 737-9 MAX típusú repülőgépe bal oldali vészkijárata szó szerint kiszakadt a helyéről.
Bár az utasok közül senki sem sérült meg ebben az incidensben, baljós emlékeket ébresztett a piacon a 737 MAX 8-as problémás múltjával kapcsolatban, hiszen korábban több esetben hibásodtak meg a típushoz tartozó gépek repülés közben. A 2018-ban és 2019-ben Indonéziában és Etiópiában lezuhant gépekről nem is beszélve.
Szintén januárjában az Atlas Air Worldwide Boeing 747-8 teherszállító repülőgépe röviddel a felszállás után hajtóműhibát jelentett, ami miatt Miamiban kényszerleszállást kellett végrehajtania. Az incidens kivizsgálása során hibás hajtóműalkatrészeket találtak, ami még inkább rávilágított a Boeing gyártási folyamatainak rendszerszintű problémáira.
Egy hónappal később egy másik Atlas Air 747-es gép törzsén jelentős sérüléseket fedeztek fel, ami újabb kényszerleszálláshoz vezetett Miamiban.
Hétfőn pedig a chilei Latam légitársaság Sydneyből az új-zélandi Aucklandbe tartó 787-9 Dreamlinere veszített magasságából olyan gyorsasággal, hogy 50 ember megsérült. A BBC szerint néhány utas a tetőnek csapódott és betörte a tetőpaneleket.
Végül tovább rontja a hangulatot a cég körül, hogy holtan találták azt a nyugdíjas mérnököt, aki éveken át kiszivárogtatta a cég gyártási szabványainak hibáival kapcsolatos információkat. A 62 éves John Barnett halálát a halottkém jelentése szerint „önkézzel okozott” sérülés okozta március 9-én, néhány nappal azután, hogy tanúvallomást tett a Boeing ellen indított egyik perben.
Ezek miatt a rendkívüli események miatt egyre több pert indítanak a Boeing ellen. Az Alaska Airlines – kiszakadt ajtó által sokkolt – utasai összesen 1 milliárd dollár értékben nyújtották be követeléseiket a gyártó ellen, a fizikai és érzelmi károk megtérítésére is igényt formálva.
Eközben egyre dagadnak a peres követelések a 737 MAX repülőgépek lezuhanása miatt is. A Boeingnek már eddig is milliárdos összegű büntetéseket és kártérítéseket kellett fizetnie, ám még mindig nem látni a fényt az alagút végén.
Közben az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálni kezdte az Alaska Airlines járatán történt balesetet. Az ajtó kiszakadásával járó újabb gyártási problémával ugyanis a Boeing megsérthetett egy korábbi egyezséget, amellyel a 2018-as és 2019-es halálos katasztrófákat vizsgáló eljárást lezárták.
Ha pedig ez bebizonyosodik, akkor vádat emelhetnek a cég ellen az Egyesült Államok megtévesztése miatt, vagy a minisztérium meghosszabbíthatja a hároméves próbaidőt, amely alatt a Boeingnek tájékoztatnia kell a szövetségi kormányt minden intézkedésről, amelyet a megfelelő működés helyreállítása érdekében tesznek.
A Boeing folyamatos gyártási és biztonsági problémái és az egyre keményebb jogi csaták súlyosan rontják a társaság pénzügyi teljesítményét és kilátásait. A baleseteket övező negatív sajtóvisszhang, valamint a jelentős pénzbüntetések és kártérítések fenyegető veszélye pedig folyamatosan aláássa a befektetők bizalmát, ami tükröződik a Boeing részvényárfolyamának jelentős ingadozásában is, további bizonytalanságot okozva a vállalatnak.
A Boeing menedzsmentjének a szabályozó hatóságok, a légitársaságok és a repülőközönség bizalmának visszaszerzése érdekében gyorsan javítania kell a gyártási folyamatokon, és megingathatatlan elkötelezettséget kell tanúsítania a repülésbiztonság iránt.
Amíg nem sikerül – valószínűleg többéves munkával – kézzelfogható eredményt elérni ezeken a frontokon, még Washington segítő jobbja és az esetleges további repülőrendelések sem nyújthatnak támaszt a részvénynek.
Az elemzők a fentiek dacára meglehetősen optimisták, az LSEG elemzői konszenzusa 263 dolláros medián célár mellett vételre ajánlják a Boeing részvényeit. Nem mellesleg ez a célár 40 százalékos felértékelődési potenciált rejt. Kérdés persze, hogy a rossz hírek cunamijában mennyire veszik most ezt figyelembe a befektetők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.