Toyota: orbitális profitot szállítottak a hibridek

Kétségtelenül erős évet zárt a Toyota, amely ezt egyrészt saját teljesítményének, másrészt a rajta kívül álló, kedvező árfolyamhatásoknak köszönheti – jóllehet a márciussal lezárult 2024-es üzleti évét gyárleállások, beszállítói és informatikai gikszerek sorozata tarkította. Az immár harmadik éve ismét a világ legnagyobb autógyártója címmel büszkélkedő japánok 9,443 millió járművet értékesítettek a tárgyidőszakban, 7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. 

Egyedül hazai piacukon mértek – 31,1 százalékos – visszaesést az eladásokban, Japánban 1,993 millió autót adtak el, de ezzel is toronymagasan őrzik vezető helyüket a piacon. A legfontosabb régióban, Észak-Amerikában viszont taroltak, ott a Toyota és csoport luxusmárkája, a Lexus autóiból 17 százalékkal többet, 2,816 milliót értékesítettek. 

Várólistás Amerikában a Toyota hibridpalettája

A Toyota pick-upjai és SUV-jei különösen népszerűek arrafelé, s ezeknek a hibrid változataiért pedig meg kell küzdeniük egymással a vásárlóknak, akiknek az egyes modellekre akár egy évet is várniuk kell, mert a gyártás nem tud lépést tartani az igényekkel. 

a töltési hálózat kiépítetlensége, a magas ár és a korlátozott hatótáv inkább az átmeneti megoldás, azaz a hibridek felé tereli a vásárlókat. Európában is erős, 16,7 százalékos növekedést mutatott fel a Toyota, a kontinensen 1,192 millió autójukra került rendszám az üzleti évben. 

Ázsia szerényebb 3 százalékos plusszal (1,804 millió autó) került be a statisztikába, míg az említett térségeken kívül összességében közel 5 százalékkal több, 1,638 millió autójuk talált gazdára. A belső égésű motorokkal szerelt modellek visszaszorulása folytatódott, a valamilyen formában, de a meghajtáshoz áramot is felhasználó autók értékesítése éves alapon 35,37 százalékkal, 3,855 millióra nőtt, s a teljes állományon belül 37,4 százalékos részarányt képviselt. 

Eredményt hozott a befektetői nyomás 

Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a tisztán elektromos Toyoták és Lexusok forgalma ma még elenyésző, mindössze 117 ezret adtak el ezekből, a tölthető (plug-in) hibridekből pedig 141 ezret. Igaz, ez nem is csoda, hiszen a japánok, mint a hibrid technológia megalkotói, mindent erre tettek fel, a villanyautózás úri huncutságnak tartva. 

Ebből a tévhitből két éve rántotta ki őket a rögvalóság és az a határozott befektetői igény, hogy a fosszilis üzemanyagok használatát csökkentsék és vegyék komolyabban az elektromos átállást.

Egy másik stratégia, nevezetesen az egyes régiók keresletéhez, igényeihez igazított termékpaletta kialakítása viszont kezdi meghozni a gyümölcsét, s nemcsak az eladási mutatókban, de a profitabilitás szempontjából is. 

Egekbe szökött a nyereség

A befektetők szemében a cégcsoport teljesítményét meghatározó üzemi eredmény 5,35 ezermilliárd jen volt (37 milliárd dollár), ami 96 százalékos éves bővülésnek felel meg. Ebben jelentős részét persze a döntően exportra dolgozó Toyota számára versenyképességi előnyt biztosító árfolyamhatásnak köszönhetik, az üzleti évet a 135-ről 145 jenre gyengülő dollár/jen keresztárfolyam mellett tudták le, ez a hatás egymaga 13 százalékot képvisel az üzemi profitban. 

Az üzleti év teljes bevétele 7 százalékkal, 45 095 milliárd jenre (311 milliárd dollár) nőtt. Az üzemi marzsot 7,3 százalékról 11,9 százalékra sikerült növelni, ami a szektorban a kiemelkedő haszonkulccsal dolgozó szereplők közé emeli a Toyotát. A profit nagy része házon belül marad, a Toyota ezermilliárd jent, azaz 6,89 milliárd dollárt, részvényenként a bázisévinél 25 százalékkal többet (75 jent) juttat osztalék formájában a részvényeseinek. 

Azaz a nyereség 18,6 százaléka megy az osztalékalapba. Ezzel a cég eleget tesz a befektetői nyomásnak is, melynek jegyében kiszámítható és folyamatosan emelt osztalékkal honorálja részvényesei kitartását. A cég ezermilliárd jen értékben vásárolta vissza részvényeit és kétezer milliárd jen értékben „zúzta be” saját részvényeit.

Az áprilissal indult 2025-ös üzleti év kilátásait szerényebben ítélték meg a Toyota vezetői: üzemi eredményüket a beruházási-fejlesztési költségek és a bérköltségek megszaladása – 2 ezermilliárd jen – miatt az elért 5,35 ezermilliárdról 4,3 ezermilliárdra várják. A autóipari csoport részvényárfolyama 0,6 százalékos gyengüléssel reagált a szerda reggel közreadott gyorsjelentésre.