Bármennyire logikusnak is tűnt az osztrák OMV először 2020-ban meghirdetett, majd 2021 második fél évében részletesen is kidolgozott stratégiája, azaz a cég vegyipari konszernné való átalakítása a kevesebb olajat, több vegyipari terméket jelszó jegyében, az Ukrajna elleni orosz agresszióval a helyzet vészesen megváltozott, a cég azonban egy jottányit sem változtatott stratégiáján – írja a bécsi Der Standard online hírportál.
A Mol régiós riválisának anno ráadásul az is kapóra jött, hogy a már akkor is a csoporthoz tartozó Borealis nevű vegyipari cég vezetésénél és munkavállalóinál a szükséges szakértelem is rendelkezésre állt. Nem véletlen, hogy 2021 áprilisában a Borealistól érkezett az anyacéghez Alfred Stern, a cégcsoport vegyipari üzletágának (Chemicals & Materials) új vezetője, aki kisvártatva, még az év szeptemberében átült az OMV vezérigazgatói székébe.
Stern azonmód fel is pörgette a stratégia megvalósítását, sőt a McKinsey tanácsára ki is bővítette. Olyannyira, hogy az OMV 2022. márciusi tőkepiaci napján a csoport elsőszámú jövőbeli növekedési motorjaként aposztrofálta a vegyipari üzletágat, egyszersmind ambiciózus növekedési célokat is kitűzve elé.
Az ambíciókból azóta sem engedett a menedzsment, az idei befektetői napon egyenesen úgy fogalmaztak, hogy a 2030-ra tervezett, hatmilliárd eurós tisztított működési eredmény (EBIT) mintegy felének a Chemicals & Materials divízióból kell származnia. Ez persze elég nagy ugrás lenne, hiszen korábban átlagban az EBIT 29 százalékát termelte ki a szegmens.
A gond csak az, hogy időközben alapjaiban változott meg a helyzet. Míg 2021 második felében az árrések kivételesen magasak voltak, hiszen a polietilén és a polipropilén ára történelmi csúcson volt, akár 803, illetve 898 eurót is elkértek tonnájukért, röviddel a stratégia 2022. márciusi bemutatása után a vegyipari termékek árazása világszerte hatalmas nyomás alá került, miközben az orosz agresszió nyomán az egekbe szöktek az energiaárak, ami a padlóra küldte a működési modellt.
Ráadásul tavaly még tovább romlott a helyzet, a vegyipari árrések – a száguldó infláció, a magas kamatlábak és a recessziós gazdasági környezet hatására – tartósan a mélyponton ragadtak. A polietilént 2023 nyarán már 308 eurós tonnánkénti áron is vesztegették, és az idei első negyedévben is csupán 348 euróig emelkedett az átlagár. Sőt, a Német és az Európai Vegyipari Szövetség előrejelzései szerint a jövő is meglehetősen borús, egészen 2030-ig.
Az Oliver Wyman stratégiai tanácsadó cég egy jottányit sem kertelt, amikor megírta A vegyipar kilátásai 2024-ben és azon túl (The Chemical Industrial Outlook for 2024 and beyond) című tanulmányában, hogy a szektor vállalatainak alkalmazkodniuk kell az alacsony árrésekhez, nagyobb ellenálló képességgel készülve a bizonytalan jövőre. Ennek során pedig a költséghatékonyságot növelő programok mellett a portfólió megváltoztatása is elengedhetetlen lesz.
Az OMV azonban változatlanul kitart a stratégiája mellett, pedig úgy tűnik, az eddigi nehézségekhez új veszélyek is társulnak.
A világpiacon ugyanis új kapacitások jelentek meg, főként az Ázsiából és az Egyesült Államokból érkező import növekedése miatt, ami tovább növelheti az árnyomást. Ráadásul a fogyasztók vásárlóereje is csökkent, a feszült energiapiacokról, a bérinflációról már nem is beszélve.
Az OMV ellenben továbbra is csak azt szajkózza:
„A piac növekedni fog, különösen a jólétben élők egyre emelkedő száma miatt. Emellett nem téveszthetjük szem elől a fogyatkozó energiaforrásokat és az egyre növekvő éghajlati veszélyt is. A Chemical & Materials üzletág a jövőben is nagymértékben hozzájárul majd a fenntartható fejlődéshez, például a kiváló minőségű, fenntartható műanyag- és vegyipari termékek fejlesztésének és gyártásának felgyorsításával, amelyek a klímacéloknak megfelelően növelik a napelemek, szélerőművek, elektromos közlekedési és mobilitási megoldások energiahatékonyságát.”
Mindezek alapján a Der Standard enyhén szólva is rizikósnak minősítette az OMV-részvényekbe való befektetést.
Ezt az értékelést azonban a londoni tőzsdecsoport (LSEG) elemzői konszenzusa nem támasztja alá, mivel a tőzsdeszakértők összességében vételre ajánlják az osztrák vállalat részvényeit, mégpedig a jelenlegi – 5,05 eurós osztalékfizetés utáni – 41 euró körüli árfolyamhoz képest 47,3 eurós mediáncélárral.
Arra pedig, hogy kinek van igaza, érdemes lesz még később visszatérni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.