Dugába dőlhet a Mol-vetélytárs üzleti modellje

Bármennyire logikusnak is tűnt az osztrák OMV először 2020-ban meghirdetett, majd 2021 második fél évében részletesen is kidolgozott stratégiája, azaz a cég vegyipari konszernné való átalakítása a kevesebb olajat, több vegyipari terméket jelszó jegyében, az Ukrajna elleni orosz agresszióval a helyzet vészesen megváltozott, a cég azonban egy jottányit sem változtatott stratégiáján – írja a bécsi Der Standard online hírportál.

A vegyipar lenne az OMV növekedési motorja

A Mol régiós riválisának anno ráadásul az is kapóra jött, hogy a már akkor is a csoporthoz tartozó Borealis nevű vegyipari cég vezetésénél és munkavállalóinál a szükséges szakértelem is rendelkezésre állt. Nem véletlen, hogy 2021 áprilisában a Borealistól érkezett az anyacéghez Alfred Stern, a cégcsoport vegyipari üzletágának (Chemicals & Materials) új vezetője, aki kisvártatva, még az év szeptemberében átült az OMV vezérigazgatói székébe.

Stern azonmód fel is pörgette a stratégia megvalósítását, sőt a McKinsey tanácsára ki is bővítette. Olyannyira, hogy az OMV 2022. márciusi tőkepiaci napján a csoport elsőszámú jövőbeli növekedési motorjaként aposztrofálta a vegyipari üzletágat, egyszersmind ambiciózus növekedési célokat is kitűzve elé.

Az ambíciókból azóta sem engedett a menedzsment, az idei befektetői napon egyenesen úgy fogalmaztak, hogy a 2030-ra tervezett, hatmilliárd eurós tisztított működési eredmény (EBIT) mintegy felének a Chemicals & Materials divízióból kell származnia. Ez persze elég nagy ugrás lenne, hiszen korábban átlagban az EBIT 29 százalékát termelte ki a szegmens.

Alapjaiban változott meg a helyzett 2022-ben

A gond csak az, hogy időközben alapjaiban változott meg a helyzet. Míg 2021 második felében az árrések kivételesen magasak voltak, hiszen a polietilén és a polipropilén ára történelmi csúcson volt, akár 803, illetve 898 eurót is elkértek tonnájukért, röviddel a stratégia 2022. márciusi bemutatása után a vegyipari termékek árazása világszerte hatalmas nyomás alá került, miközben az orosz agresszió nyomán az egekbe szöktek az energiaárak, ami a padlóra küldte a működési modellt.

Ráadásul tavaly még tovább romlott a helyzet, a vegyipari árrések – a száguldó infláció, a magas kamatlábak és a recessziós gazdasági környezet hatására – tartósan a mélyponton ragadtak. A polietilént 2023 nyarán már 308 eurós tonnánkénti áron is vesztegették, és az idei első negyedévben is csupán 348 euróig emelkedett az átlagár. Sőt, a Német és az Európai Vegyipari Szövetség előrejelzései szerint a jövő is meglehetősen borús, egészen 2030-ig.

Az Oliver Wyman stratégiai tanácsadó cég egy jottányit sem kertelt, amikor megírta A vegyipar kilátásai 2024-ben és azon túl (The Chemical Industrial Outlook for 2024 and beyond) című tanulmányában, hogy a szektor vállalatainak alkalmazkodniuk kell az alacsony árrésekhez, nagyobb ellenálló képességgel készülve a bizonytalan jövőre. Ennek során pedig a költséghatékonyságot növelő programok mellett a portfólió megváltoztatása is elengedhetetlen lesz.

Az OMV kitart a stratégiája mellett

Az OMV azonban változatlanul kitart a stratégiája mellett, pedig úgy tűnik, az eddigi nehézségekhez új veszélyek is társulnak.

A világpiacon ugyanis új kapacitások jelentek meg, főként az Ázsiából és az Egyesült Államokból érkező import növekedése miatt, ami tovább növelheti az árnyomást. Ráadásul a fogyasztók vásárlóereje is csökkent, a feszült energiapiacokról, a bérinflációról már nem is beszélve.

Az OMV ellenben továbbra is csak azt szajkózza:

„A piac növekedni fog, különösen a jólétben élők egyre emelkedő száma miatt. Emellett nem téveszthetjük szem elől a fogyatkozó energiaforrásokat és az egyre növekvő éghajlati veszélyt is. A Chemical & Materials üzletág a jövőben is nagymértékben hozzájárul majd a fenntartható fejlődéshez, például a kiváló minőségű, fenntartható műanyag- és vegyipari termékek fejlesztésének és gyártásának felgyorsításával, amelyek a klímacéloknak megfelelően növelik a napelemek, szélerőművek, elektromos közlekedési és mobilitási megoldások energiahatékonyságát.”

Mindezek alapján a Der Standard enyhén szólva is rizikósnak minősítette az OMV-részvényekbe való befektetést.

Ezt az értékelést azonban a londoni tőzsdecsoport (LSEG) elemzői konszenzusa nem támasztja alá, mivel a tőzsdeszakértők összességében vételre ajánlják az osztrák vállalat részvényeit, mégpedig a jelenlegi – 5,05 eurós osztalékfizetés utáni – 41 euró körüli árfolyamhoz képest 47,3 eurós mediáncélárral. 

Arra pedig, hogy kinek van igaza, érdemes lesz még később visszatérni.