Varsói jelzésnek örül a forint, de az egyik szemünk sír

Örült csütörtökön a forint, már az Európai Központi Bank és a lengyel jegybank sajtótájékoztatója előtt erősödött az euró ellenében, majd a nap végén megőrizte a jó hangulatot. Ami azonban jót tesz a forint árfolyamának, az nem feltétlenül jó ómen az európai gazdasági kilátásokat illetően, amelyeknek erősen kitett a magyar gazdaság is.

A forint reggel még 392 közelében kereskedett az euró ellenében, este 6 környékén azonban már a 389,50-ot közelítgette. Első ránézésre jó lehet a hír, ha arra gondolunk, hogy a külföldi nyaralásra készülők minél olcsóbban szeretnének euróhoz jutni.  Ha azonban kicsit megvizsgáljuk az árfolyamot befolyásoló híreket, arra juthatunk, hogy ezek nem feltétlenül sugallnak jót az év hátralévő felére.

Kellemes hír lehet, hogy az Európai Központi Bank csütörtökön a vártnak megfelelően csökkentette a kamatait: alacsonyabb kamatok mellett több pénz áramolhat a lagymatagon teljesítő európai gazdaságba, amelynek a tempójától a magyar is nagymértékben függ. Ilyenkor azonban mindig érdemes arra is figyelni, a jövőt illetően mit sugallnak a jegybankárok, az EKB pedig máris figyelmeztetett, hogy a tavalyi inflációs megugrás nyomán meglódult bérek következtében újra megjelent az inflációs nyomás. Vagyis fenntartani a kamatlazítást innen már sokkal nehezebb lesz.

A fejlemények nyomán meg is fordult az euró korai gyengülése a dollár ellenében, ami használ a forintnak.

Ha a lengyel jegybank nem csökkent kamatot, a forint is figyel

Szintén használt egy másik jegybanki hír, ezúttal Varsóból, amely tulajdonképpen nagy meglepetést nem okozott, de érkeztével azért elgondolkodtatja a befektetőket a közép-európai régió devizáit, illetve gazdasági kilátásait illetően is. Adam Glapinski a kamatcsökkentési folyamatot illetően nem azt üzente, amit az EKB (hogy a féken a lábunk), hanem azt, hogy: ácsi.

A jegybankelnök kizárta, hogy idén tovább csökkentsék a kamatokat, mert bár a lengyel bérek felzárkózása a nyugatiakhoz idén folytatódik, de ez a folyamat az árakat is újra feltornázza, és az éves infláció a májusi 2,5 százalékról az év végére 5,2 százalékra ugorhat, ha a tavaly hatalomra került liberális kormány legalább részben feloldja az energiaárakat mérséklő intézkedéseit, hozzányúlva a konzervatív elődje által felemelt „energiapajzshoz”. 

A béremelkedés nagyon jó, az infláció és a magas kamat fordítva

A lakosságot érintő, hasonló fájdalmas politika Magyarországon nem várható, a gazdasági folyamatok azonban az Európai Unió egészében, illetve a közép-európai régióban is gyakran hasonló pályán haladnak.  

Az inflációs sokk után nálunk is emelkednek a bérek, és remélhetőleg újra felgyorsul a fogyasztás, növekszik az életszínvonal (habár a kiskereskedelmi adatok még mindig fejtörést okoznak). A magyaroknak ez jó lenne, ha azonban az uniós és a régiós aggodalmaknak megfelelően a növekvő kereslet nálunk is újra inflációt gerjeszt, a magyar jegybank is erősen meggondolhatja, lépjen-e a gázra, amint a lengyel már el is döntötte, hogy nem. A forintnak a magas kamat most jó. A forint forgatóinak azonban hosszabb távra nem.