Újabb japán kamatemelést áraznak a piacok

A 30 éves japán államkötvények hozama 13 éves napon belüli csúcsot ért el, miközben a jen jegyzése 38 éves mélypontra zuhant az amerikai dollárral szemben. A piac arra spekulál, hogy a jen historikus omlása monetáris szigort vált ki Tokióban.

Idén tavasszal a tokiói  jegybankárok a világon utolsóként szüntették meg az addig szamuráj konoksággal fenntartott negatív kamatot, s a rövid kamat célsávját 0 és 0,1 százalék közé emelték. Ezt megelőzően a szigetországban 2007 óta nem volt példa kamatemelésre, s nyolc évet töltött negatív tartományban az irányadó ráta. 

A piacon már a júniusi japán kamattartás is csalódást keltett, nagy kilengések voltak a jen piacán, ami arra utalt, hogy a tokiói jegybankárok nyíltpiaci piaci intervencióval billentették helyre az eladói pozíciók miatt megszédült japán devizát. A japán kormány április végétől mintegy 60 milliárd dollárt költött a jen megtámasztására.

A japán jent a 160,5 körül jegyezték a dollárral szemben, ami 1986 óta a leggyengébb kurzus. Egyúttal a 30 éves japán kötvények hozama, amely 2016 és 2022 között 1 százalék alatt pihent, csütörtökön rövid időre elérte a 2,29 százalékot, ami 2011 márciusa óta a legmagasabb szint.

Az amerikai és japán 30 éves hozamok közötti különbség is leszűkült, s a tavaly őszi több mint 3 százalékról kevesebb mint 2,2 százalékra csökkent. 

Csütörtök hajnalban a pénzügyminiszter is megszólalt Japánban, reagálva a jen történelmi mélyrepülésére. Hangsúlyozta, hogy a japán kormány a kiegyensúlyozott árfolyammozgásokra törekszik, melyek tükrözik a valós fundamentumokat. Elemzők szerint 

Az Equilor elemzői emlékeztetnek, hogy a japán jegybank korábbi tényleges intervenciója során a devizatartalék közel 5 százalékáért vásárolt japán jent, de így is csak rövid időre tudta megállítani a deviza gyengülését.

Az egyetlen lehetőség a kamatemelés lenne, illetve a korlátozott kötvényhozamok feljebb engedése. A következő kamatdöntő ülés július 31-én lesz, de a piaci árazások akkorra nem várnak kamatemelést, csak a szeptember 18-i ülésre. 

Bármily furcsán hangzik: Japán szigorítási ciklusban van. Ellentétben az Európai Központi Bankkal, amely 2019 óta először csökkentette a kamatlábakat, és az amerikai Feddel, ahol még mindig óvatoskodnak a tisztviselők.