Közel hatvan éve nem fordult elő olyan, hogy egy hivatalban lévő elnök elkezdje az újraválasztási kampányát, majd annak vége, azaz a következő választás előtt mégis visszalépjen a jelöltségtől: legutóbb 1968-ban esett ez meg Lyndon B. Johnson elnökkel, aki alacsony népszerűsége miatt szállt ki mégis a versenyből. Joe Biden így esetleges visszalépésével – amire már nemcsak a milliárdosok, de a demokrata politikusok (köztük Barack Obamával) egy része is ösztönzi a 81 éves elnököt – egy több mint fél évszázados hagyományt törne meg.
Biden döntése azonban a szentimentális jelentőségen túl hatalmas hatást fejthetne ki a piacokra is – ezt ugyanakkor egyelőre kifejezetten nehéz belőni, mert
Annyit lehet biztosra mondani, hogy ha Biden nyeri a választást, akkor a kriptopiacon minden várakozás szerint egy lényegi leértékelődési hullám indul majd meg – a szektor ugyanis egyértelműen a kriptopiac felé egyre erőteljesebben húzó Trumpot szeretné az elnöki székben látni, többek közt azért is, mert megígérte, hogy megválasztása esetén támogatja majd a bitcoinbányászokat, megakadályozza a kritpodevizák számára egyesek szerint kedvezőtlen hatással járó digitális dollár elindítását, és igyekszik majd a szektor amerikai jelenlétének jelentőségét is növelni globálisan.
A tágabban vett tőkepiacokon jelenleg az látszik, hogy Trump győzelmére készülve megindult a rotáció a tech-részvények irányából a szélesebb piacok felé, és kilőtt a bitcoin árfolyama.
Minden jel arra mutat, ha Biden nem lép vissza, akkor gyakorlatilag biztos, hogy veszít. De mi történt legutóbb, amikor egy regnáló elnök elindult az újraválasztásért, majd mégis kiugrott a versenyből? A MarketWatch megkeresett egy történészt, aki felelevenítette, hogy
Igaz, Johnson visszalépése gyakorlatilag egybeesett a tőzsde évi mélypontjával, így bőven volt hová erősödnie a piacnak – szemben a mostani helyzettel, amikor a részvénypiac az elmúlt időszakban többször is megdöntötte már történelmi rekordértékeit.
Max Holland szerint ugyanakkor nemcsak ezért nem lehet az 56 évvel ezelőtti helyzetet összehasonlítani a maival, hanem azért sem, mert Johnson visszalépése teljességgel meglepte nemcsak a piacokat, de az elnök szűk körén kívül a teljes világot is, míg Biden kiugrására már egyre többen számítanak. Így elképzelhető, hogy a meglepetés ereje nem lenne már akkora, sőt az is, hogy a piacok már be is árazták az eseményt,
így a befektetők csak csöndben tudomásul vennék a tényt, és folytatnák tovább a napjukat.
És ugyan Biden egyelőre nem tűnik hajlandónak a visszalépésre, azzal távolról sem járna rosszul: egyes számítások szerint évi 413 ezer dolláros nyugdíjjal vonulhatna vissza, ami magasabb összeg lenne, mint amit elnökként fizetésként zsebre tehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.