Sokkhatás az autóiparban: megégtek a detroitiak, rövidzárlat a Teslánál

A Tesla után a Ford is elkeserítette a befektetőit, a detroiti autógyártó-óriás árfolyama 11 százalékkal zuhant a szerdai amerikai piaczárást követően kiadott negyedéves gyorsjelentésében foglaltakra. A Ford az április–júniusi időszakban 47 centes egy részvényre eső nyereséget (EPS) ért el, szemben az LSEG elemzőinek a 68 centes várakozásával. 

A helyzet azonban nem annyira tragikus, ha azt vesszük, hogy a profit az egy évvel korábbihoz képest csak 9 százalékkal, 1,83 milliárd dollárra esett vissza, miközben a Ford megerősítette az üzleti évére vonatkozó fő számait, így az adózás előtti nyereséget a 10–12 milliárd dolláros sávba várja.

A detroitiak sem mennek szembe a trenddel

Inkább a trendekkel mutatkoznak a problémák, a társaság az elektromos átállásban sem vitézkedik újabban, bár ennek a pénztemetőnek tartott Ford Model e divíziónak a finanszírozását már aktualizálták – magyarul csökkentették –, de így is 1,1 milliárd dolláros üzemi veszteséget hoztak össze a második negyedévben. 

Mondjuk ez is előrelépésnek számít az évnyitó három hónap 1,3 milliárdos mínusza után, de mostani ígéreteik szerint örvendetesen tartani tudják az üzletág teljes évre előirányzott 5,5 milliárdos veszteségét. Ennek a hátterében az elektromos autók iránt

• megcsappant kereslet,
• az éles verseny,
• az árkedvezmények,
• a szűkös és avíttos modellkínálat
• és a magas fejlesztési költségek állnak.

Nem véletlen, hogy a megváltozott kereslethez alkalmazkodva a Ford is beállt a sorba, és a villanyautó-piacon tapasztalt Tesla- és kínai dominancia elől kitérve inkább a hibrid hajtásra helyezi át a fókuszt. Ez ugyanis Észak-Amerikában újabban nagyon „trendi” lett, az eleve ebben utazó Toyota egyes modelljeire például akár egy évet is hajlandók várni az amúgy ilyen téren elkényeztetett, hatótávparától szenvedő amerikaiak.

A Ford irányítását 2020-ban átvevő Jim Farley vezérigazgató el szeretné érni, hogy a cég globális hibridportfóliója az idén 40 százalékkal bővüljön, a legkelendőbb modellekhez hibrid változatot is kínálnának. Emellett az elektromos autóknál a megfizethetőség igénye diktál, ennek jegyében dolgoznak egy univerzális platformon, amely számos modellfajta alapjául szolgál majd.

Takaréklángon az elektromos átállás

A Ford irányváltását jól jellemzi az a minapi bejelentése, hogy épülő kanadai összeszerelő üzemét végül nem elektromos autók gyártására optimalizálja, hanem ott is az amerikai eladási statisztikákat immár 47 (!) éve vezető Ford F-150 pickupcsalád benzinfaló tagjait és társaikat készítik majd, mivel abból a keresletet ma sem győzik kielégíteni. 

Jim Farley önkritikusan elismerte, hogy a Ford elektromos átálláshoz fűzött vérmes ambíciói nem voltak megalapozottak, de az autógyártó azon dolgozik, hogy korrigálja hibáját, és visszatérjen a helyes vágányra. Ezt az utat hullámhegyek és hullámvölgyek jellemzik, a második negyedév épp ez utóbbiba esett. 

A helyzet már attól is javul, hogy innentől a Ford minőségi problémákkal kapcsolatos problémái és kiadásai enyhülnek. 

A cég csak ebben  a negyedévben 800 millió dollárral többet költött visszahívásokra és garanciális javításokra, mint a megelőző három hónapban. 

A gyorsjelentésben John Lawler pénzügyi igazgató már azzal büszkélkedik, hogy a J. D. Power adatelemző vállalat múlt hónapban kiadott idei értékelése szerint a Ford 14 helyet javítva feljött a kilencedik helyre autói minőségét tekintve. Más kérdés, hogy miként süllyedhetett egyáltalán ilyen mélyre. A visszahívásokat nézve azonban ma is listavezető Amerikában. Ezek és a garanciális kötelezettségek jórészt a Ford 2021 előtt gyártott járműveivel kapcsolatban merülnek fel, a végrehajtott javítások és a garanciaidő kifutásával a cég ilyen költségei meredeken csökkennek, és még az idén elérik az egészséges szintet – írja a Reuters.

A Ford a második negyedévet 47,8 milliárd dolláros bevétellel zárta, ez 2,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A cég 23 ezerrel több, 1,142 millió járművet értékesített. A Ford Model e, azaz a zöldautó-divízió 23 ezer, a Ford Blue, azaz a „fosszilis” személyautó-divízió 741 ezer, míg a haszonjárműveket gyártó és kiszolgáló Ford Pro divízió 375 ezer darabbal szerepel a statisztikában. 

Az utóbbiaknál 3-3 százalékos volt a plusz. A Blue üzletág 1,17, a Pro 2,56 milliárd dollár adózás előtti profitot termelt, vagyis a haszonjármű-ágazat a nevéhez méltóan hozta a formáját. Nem véletlen, hogy Jim Farley a Ford „titkos fegyvereként” szokta emlegetni őket.

Félrement fél év a Stellantisnál 

Hogy Carlos Tavares Stellantis-vezérnek mi lehet a titkos fegyvere, azt egyelőre nem tudni, mindenesetre a ma délelőtt kiadott féléves gyorsjelentésük szerint biztosan csütörtököt mondott.

A Peugeot-Citroen SA és a Fiat-Chrysler fúziójából létrejött autógyártó-óriás ugyanis 48 százalékkal kisebb, 5,65 milliárd eurós nettó nyereségről számolt be, szemben a 7 milliárdos elemzői konszenzussal. Eközben bevétele 14 százalékkal, 85,02 milliárd euróra zsugorodott. 

Európában is megpörkölődtek, de az 1,387 milliós darabszám itt csupán 91 ezerrel maradt a bázis alatt. Az amerikai fiaskó különösen fájó, mivel az tekinthető a Stellantis legnagyobb profittermelő régiójának. 

Most a szerény modellkínálat és az árverseny mellett az észak-amerikai menedzsmentváltással magyarázzák a kiábrándító adatokat, de a gond általános, hiszen a világ többi táján is mínuszban vannak a Stellantis eladásai, miközben a telephelyeken halmozódnak az eladatlan készletek.

– idézi a Bloomberg Natalie Knight pénzügyi igazgatót, aki a gyorsjelentés következményeit kommentálta újságíróknak. Ehhez meg is van a stratégia: visszahoznak néhány legendás modellt, így a Dodge Chargert és a Dodge Challengert, jön az amerikaiak egyik kedvenc pickupja, a megújult, hathengeres, 540 lőerős benzines Ram 1500-as is. 

Készleteikre árkedvezményt adnak, s az új modelleknél bevezető árat alkalmaznak. Ezzel a forgalmat növelhetik, de a profitmarzsot aligha. A költségek csökkentése ilyenkor adekvát megoldás, a Stellantis is él ezzel. Knight a munkaerőköltségek lefaragásáról beszélt, de hogy ez milyen mértékű elbocsátásokkal jár, azt nem említette, ahogy azt sem, miként csökkentik varázsütésre 25 százalékkal a logisztikai kiadásaikat. 

A második fél évre 500 millió eurós megtakarítás a cél, de elemzők már jelezték, hogy ezzel túlfeszíthetik a húrt, s már a működést veszélyeztethetik a megszorítások.

Globálisan a Stellantis húsz modellel frissíti idén a választékát, köztük olyan olcsó, 25 ezer euró alatti elektromos modellekkel, mint a Fiat Grande Panda, amelynek gyártását a minap kezdték meg Szerbiában, vagy a kínai közreműködéssel a lengyelországi Tychyben összeszerelendő Leapmotor T03-as mini villanyautó.

A Stellantis felől érkezett rossz hírek 8 százalékos zuhanást váltottak ki az amszterdami tőzsdén jegyzett cég árfolyamában. Ezzel a cég csatlakozott a lehangoló gyorsjelentést közlő Tesla tegnapi 11 százalékos, és a kedden viszonylag stabil jövőképet felvázoló General Motors 8 százalékos árfolyamveszteségéhez.

A kamatcsökkentés felpezsdítheti a piacot

A Reuters elemzése szerint a detroiti hármak és a Tesla számára meghatározó amerikai piacon némi enyhülés következhet be. A keresleti oldalt egyrészt a közelgő kamatcsökkentések révén hamarosan olcsóbbá váló hitellehetőségek fűthetik, másrészt a beígért új modellek is vevőcsalogatók lehetnek, harmadsorban pedig az árak emelkedése sem várható. 

Úgy látják viszont, hogy a raktárkészletek esedékes kisöprése sem jár brutális árkedvezményekkel. A kocsicserét ösztönözheti az immár 14 éves átlagéletkorral „büszkélkedő” személyautó-állomány, amely 2012-ben még csak 11 éves volt. Pozitívum, hogy az autókereskedők sem ragaszkodnak mereven a nyereségükhöz, bruttó árrésük mára 7 százalékra mérséklődött, s az idén 5 százalékon stabilizálódhat majd.

Az Experian számításai szerint az autóhitelek kamatlába a 2022-es 4 százalékról 7 százalékra emelkedett, ennek is tudható be, hogy a Fitch Ratings júniusi adatai szerint a gyengébb hitelképességű ügyfeleknek nyújtott autóhitelek közel 6 százaléka volt legalább 60 napos késedelemben, ez a 2021-es adat kétszerese. A kamatok csökkenésével a fizetőképes kereslet is növekedésnek indul.