„Mindennap elektromos rollerrel vagy robogóval járok munkába. Az utóbbira már van biztosításom, tényleg szükséges már a rollerre is kötni? (N. Nóra, Százhalombatta)”
Idén júliustól a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosításával bővül azoknak a járműveknek a köre, amelyek a törvény alkalmazásában gépjárműnek minősülnek, a jövőben ezekre – például az elektromos rollerek egyes típusaira – is meg kell kötni a „kötelezőt” (kgfb).
A jogszabály-módosítás nem minden elektromos rollert érint. Akkor kötelező a biztosítás, ha annak tömege meghaladja a 25 kilogrammot, és tervezési sebessége a 14 kilométer per órát. Fontos további kitétel, hogy ha a rollerünk súlya 25 kilogramm alatti, de 25 kilométer per óránál nagyobb sebességre képes, akkor is meg kell kötnünk a biztosítást.
Mindebből következően nem kell kötelező biztosítást igényelnünk arra az eszközre, amely nem haladja meg a 25 kilogrammot, és nem is éri el a 25 kilométer per órás sebességet. Nincs ilyen kötelezettsége azoknak sem, akik olyan e-roller birtokosai, amely 25 kilogrammnál nehezebb, ugyanakkor 14 kilométer per óránál nem megy gyorsabban.
Mivel az elektromos rollereken nincsen rendszámtábla, hatósági nyilvántartásban nem szerepelnek, így üzemben tartóként a mi jogszabályi kötelezettségünk, hogy érvényes biztosítást tudjunk bemutatni járművünkhöz egy esetleges hatósági ellenőrzés során, illetve balesetet követően.
Az e-rollerek biztosítási díja az üzemben tartó lakóhelyétől és életkorától függően jellemzően évi 5–25 ezer forintra rúghat. Ezért a díjért a biztosító akár egy gépjárműben okozott sok százezer forintos kárt vagy többmilliós személyi sérüléses kárt fizet ki az e-rolleres károkozó helyett.
Sokan nem tudják, hogy a segédmotorok rendszámmal való ellátása ugyan nem kötelező – ugyanakkor nem is tilos –, ám a kgfb-t ezekre is meg kell kötni. A jogszabályban ide sorolják nemcsak a robogókat, de a négykerekű quadokat is, tehát mindkettőre szükséges a „kötelező” megkötése. Csak akkor nem kell ezekre (még nagyobb összegű) motoros biztosítást kötnünk, ha csúcssebességük nem haladja meg a 45 kilométer per órát, motorjuk hengerűrtartalma legföljebb 50 köbcentiméter, teljesítményük pedig 300 watt és 4 kilowatt közötti.
Bizonyos elektromos kerékpárok is minősülhetnek segédmotoros kerékpárnak: az önálló gázkarral rendelkező, a pedálozás nélkül is hajtható, a 300 wattnál nagyobb teljesítményű motorral rendelkező, valamint a 25 kilométer per óra sebességet meghaladó e-biciklik már a segédmotor kategóriába tartoznak. Ezeknek a vezetéséhez a segédmotorokéval megegyezően jogosítvány és kötelező biztosítás szükséges.
E biztosítási kötelezettség ellenére a ma az itthoni közutakon közlekedő mintegy 600 ezer robogó közül csak minden hatodiknak van kgfb-szerződése. Márpedig, ha biztosítatlan a robogónk, egy közúti rendőri igazoltatáskor bírságot kell fizetnünk, ha pedig balesetet okozunk, a másik járműben esett kárt s az esetleges személyi sérülések ellátását is a saját zsebünkből kell megtérítenünk! Ez pedig jóval többe kerülhet, mint a robogók átlagosan 10 ezer forint alatti éves kötelező biztosítása.
A segédmotoros kgfb-hez nem kötődik bonus-malus rendszer, és nem kapcsolódik hozzájuk kártörténeti nyilvántartás vagy fedezetlenségi díj sem. Ez azt jelenti, hogy a díjunk sajnos nem lesz olcsóbb attól, ha több éven át balesetmentesen vezetünk. A quadoknál és a segédmotoroknál egyébként – ilyen irányú igényünk esetén – a törvény a legtöbb járműtípussal ellentétben lehetővé teszi határozott idejű kgfb megkötését is. Ez akkor jöhet jól, ha például csak tavasztól őszig használnánk ilyen járművünket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.