Már több mint három éve folyik a fejlesztés, és mostanra odáig jutott a folyamat, hogy minden jel szerint éveken belül valósággá válhat a digitális euró, azaz az eurózóna közös CBDC-je (digitális jegybankpénze), amely tízmilliók számára jelenthet majd egyet a mindennapi fizetések egyszerűsödésével.
A nemzeti devizák digitalizálása egy ideje már terítéken van a világ némely országában, egyes helyeken hatalmas optimizmussal, máshol végtelen pesszimizmussal tekintenek a CBDC-k érkezése felé – Trump például kampányüzenetévé emelte, hogy ő biztos hogy nem fogja engedélyezni a digitális dollár elindítását.
Egészen máshogy gondolkoznak viszont Európában: az Európai Központi Bank (EKB) ugyanis a mérései alapján azt látta a Covid-járvány után, 2022-ben, hogy a készpénzes fizetések száma és aránya is drasztikusan visszaesett a pandémia előtti állapotokhoz mérten – míg korábban százból 72 fizetés történt készpénzben, 2022-ben már csak 59, ami egy új trendet vetített előre.
Az EKB elemzői azt a következtetést vonták le a tendenciát látva, hogy az emberek igenis szeretnének kártyával, vagy legalábbis készpénzkímélő módon fizetni a boltokban, az eurózóna jegybankja pedig egy olyan digitális fizetési megoldás létrehozásával segíthetne az embereknek ebben a folyamatban, amely hasonló ugyan a készpénzes fizetéshez, mégis a digitális térbe tereli a tranzakciókat – könnyebbé téve ezzel sokak számára az átmenetet a digitális korszakba.
Az EKB állásfoglalása szerint a digitális eurót ugyanúgy a jegybank bocsátja majd ki, mint a nyomtatott bankókat, ezzel kockázatmentessé válik a birtoklása, a felhasználása pedig szintúgy ingyenes lesz, mint a készpénz használata, ami éles különbség a bankkártyás fizetésekhez képest, ahol az embernek nemcsak számladíjat, de kártyadíjat, sőt még SMS-értesítési díjat is fizetnie kell.
A digitális euró használatához az EKB szerint egyszer ugyan be kell majd látogatni a bankfiókba, hogy létrehozzuk a digitális tárcánkat, de a folyamat itt ezzel függetleníthetővé is válik a hitelintézetektől, hiszen a digitális tárcára nemcsak bankkártyáról, de akár készpénzes befizetések útján is tölthetünk majd fel pénzt.
Innentől pedig ugyanúgy működnek majd a fizetések, mint a kártyával: digitális tárcánkat megnyitjuk telefonunkon, és érintünk – de ha valakinek úgy jobban tetszik, a várakozások szerint lesz fizikai kártyás formája is a digitális pénznek.
Fontos tulajdonsága lesz az euró CBDC-nek az is, hogy „betéteink”, tehát a tárcában tárolt pénzünk után nem kaphatunk majd kamatot – ez azonban annyira mégsem lesz fájdalmas, mivel digitális euróból a jegybankárok szerint csak keveset érdemes majd egyszerre „váltani”: a cél ugyanis abszolút nem egy megtakarítási, hanem egy fizetési eszköz létrehozása lesz. Éppen ezért
lesz egy felső limit, hogy legfeljebb mennyi digitális euróval rendelkezhetünk egyszerre.
Ennek a mennyiségnek a meghatározását jelenleg még éles vita övezi, főként a bankok részéről, akik attól tartanak, ha túl sok pénzt tarthatnak az emberek tőlük függetlenül is a digitális térben, akkor a náluk parkoltatott tőke hatalmas visszaesést szenved, ez pedig nemcsak a hitelintézetek profitját karcsúsítja majd, de hitelezési képességüket is mérsékli.
Az EKB jelenlegi álláspontja egyébként háromezer eurós felső limitet engedne. Ez a határösszeg a bankok szerint azt jelentené, hogy akár 739 milliárd euró is elhagyhatja a kereskedelmi bankokat.
Az EKB elképzelése azonban inkább visszafogottnak tekinthető, hiszen a digitális angol font esetében a Bank of England sokkal nagyobb, akár 10-20 ezer fontos tárcalimitet is elképzelhetőnek tart.
A döntéshozók kiemelték, hogy a digitális euró bevezetésével nem az volt a céljuk, hogy egy az egyben leváltsák a készpénzt, sőt, távlati terveik közt sem szerepel a papírpénzek bevonása.
A digitális euróra nem szabad úgy tekinteni, mint a készpénzhasználat felszámolójára, sokkal inkább úgy érdemes, mint egy újabb fizetési lehetőségre, amely kiegészíti az elérhető fizetési módokat, és semmiféleképpen nem ássa alá azok hitelességét és stabilitását
– mondta a kérdéssel kapcsolatban Markus Ferber német EP-képviselő, hozzátéve, hogy a CBDC-k széles körű használatának lehetővé tételéhez elengedhetetlen lesz majd oktatókampányokat indítani Európa-szerte, hogy az emberek ne gyanakvással, hanem várakozással tekintsenek az új fizetési módszer érkezése elé.
Egy ekkora fejlesztéshez természetesen az eurózóna minden tagjának rengeteg részletre rá kell bólintania, ezért az engedélyeztetés egy darabig elhúzódhat – de ha minden igaz, már látni a fényt az alagút végén. Christine Lagarde, az EKB elnöke ugyanis nemrég úgy fogalmazott, még az ő elnöki ciklusának vége előtt debütálhat a digitális euró.
Ez azt jelenti, hogy jó esetben már 2027 vége előtt elindulhat az eurós CBDC.
Az EKB álláspontja szerint
lesz szükség a projekt élesedéséhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.