A legnagyobb kérdés egy olyan befektetési banki ügyféllel kapcsolatban, mint Elon Musk, az, hogy kiderül-e róla, hogy egy Moby Dick, vagyis olyan nagy fehér bálna, akivel a finanszírozónak örökös – számos veszéllyel és kockázattal járó – küzdelmet kell folytatnia, majd a végén, ahogy Herman Melville könyvében is, már csak egyetlen túlélő tud beszámolni a katasztrófáról.
Musk egyike a pénzügyi világ óriáscetjeinek. A finanszírozó nagybankoknak nem könnyű megtalálni és főleg megszerezni a vállalkozói és befektetési érdekeltségek sokaságával rendelkező multimilliárdosokat, akiken aztán a tranzakciók százaival dollármilliókat kereshetnek. Így amikor a bankárok kiszúrnak egyet, nyilvánvalóan addig üldözik, amíg csak tudják – még akkor is, ha útközben maguk is bekapnak néhány ütést – jellemzi a helyzetet a Bloomberg kolumnistája.
És valóban volt néhány nagyon fájdalmas találat, például Musk 44 milliárd dolláros felvásárlása a Twitter – a most X-nek nevezett közösségi hálózat – esetében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bankok csak úgy elengedik a prédát, és más zsákmány után néznek. A Tesla, a SpaceX és egy sor más vállalat mögött álló ember már korábban is szépen tejelt a bankoknak, és nagy valószínűséggel ezután is fog – nemcsak a tőkepiaci munkáért vagy az üzletkötési tanácsadásért, hanem a privátbanki és vagyonkezelési tevékenységért is.
A nagybankok gyakran évekig követik nagy fehér bálnáikat, felmérik tevékenységüket, tanulmányozzák értéküket.
A 2008-as pénzügyi válság óta a Wall Street stratégiát váltott;
nagy ügyfelek egyre kisebb csoportjaira összpontosítanak, tőlük szerzik meg a bevétel legnagyobb részét. Musk tankönyvi példája ennek a fordulatnak.
A Twitter felvásárlása óriási üzlet volt, amelyhez egy ijesztően nagy finanszírozási csomagot csatoltak. A The Wall Street Journal szerint mostanra kiderült, hogy valószínűleg ez minden idők egyik legrosszabb felvásárlási ügylete volt a hitelezők szempontjából.
2022-ben, az üzlet lezárásakor a 13 milliárd dolláros adósságcsomag 90 százalékát vállalta magára. Az ügylet a befektetési banki szektor fellendülési ciklusának éppen végén jött létre, amikor a kamatlábak már emelkedni kezdtek, megdrágítva a forrásszerzést, a refinanszírozást.
Normális esetben a bankok gyorsan eladnák az ilyen típusú adósságokat, de 2022 második negyedévétől kezdve a tőkeáttételes hitelek piacai kínkeservesen szenvedtek.
A szektor kilenc legnagyobb amerikai és európai szereplője csak ebben a negyedévben több mint 1,8 milliárd dollár értékvesztést jelentett eladhatatlan hiteleire.
Musk bejelentette a Twitter radikális átalakítását, így a potenciális befektetők – akik a finanszírozóktól megvették volna az adósságot – kétszeresen is óvatosak lettek a hozzá kapcsolódó hitelekkel kapcsolatban. A bankok 2022 végére feltérképezték az adósság eladását, de a kapott ajánlatok mindössze 60 centet értek dolláronként. Azt is kérték Musktól, hogy a Tesla-részvényeivel fedezett személyes kölcsönökkel refinanszírozza az adósság egy részét – sikertelenül.
A Morgan Stanley, a legnagyobb hitelező 3,5 milliárd dolláros kitettséggel, soha nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen leírásokat hajtott végre a Twitter-hitelekre, de 2022 egészére vonatkozóan a bank 876 millió dollár piaci értékvesztést közölt az eladásra szánt vállalati hitelekre vonatkozóan, majd további 577 millió dollárt 2023-ra vonatkozóan. A Bloomberg számításai szerint
ha a Twitter-hiteleket dolláronként 60 centért adta volna el, akkor nagyjából ki is jönne ekkora veszteség.
Ez persze fájdalmas a bankoknak (no meg a tranzakciókban érintettek bónuszainak), de azért messze nem katasztrofális a helyzet.
A legtöbb eladhatatlan hitellel rendelkező ügyfelet korlátozták az új üzletkötésben, de a tőkeáttételes hitelek piaca 2023 nagy részében amúgy is mélyrepülésben volt. A Twitter-adósságban ragadt bankok nem teljesítettek sokkal rosszabbul, mint azok, amelyek elzárkóztak az ügylettől, mint például a JPMorgan Chase vagy a Goldman Sachs.
A Twitter-adósság így továbbra is az eredeti hitelezőknél van, kétségtelenül mélyen a bekerülési érték alatt nyilvántartva. A vállalat évente több mint 1,2 milliárd dollárnyi kamatot fizetett, és ehhez jöttek volna még – elvben – a tanácsadói díjak is. A helyzet bármikor még rosszabbra fordulhat, hiszen a hirdetők nem térnek vissza az X-hez, a felhasználók viszont tömegesen távoznak.
A bankok számára azonban az igazi kérdés az, hogy vajon hosszabb távon keresnek-e pénzt – s ha igen, mennyit – a Muskkal való kapcsolatukból. Még a vele a leghosszabb és legszélesebb körű kapcsolatot ápoló bankárok sem biztos, hogy most határozott igennel tudnának válaszolni, de azt biztosan állíthatják, hogy továbbra is nagyra értékelt ügyfél marad – vagyis
egyelőre bíznak Musk jövőbeni üzleti sikereiben.
Bármit is gondoljunk Musk politikájáról, vezetői képességeiről, tweetjeiről vagy Cybertruckjáról, még mindig több milliárd dolláros személyes vagyonnal gazdálkodik, és szinte korlátlan befolyással rendelkezik több meghatározó nagyvállalat stratégiájára és kiadásaira.
A bankárok különösen a SpaceX-ben látnak hatalmas kaszálási lehetőséget, ha végül a tőzsdére kerül. Ekkora sztorit senki nem fog könnyen elengedni.
A bankok hajlamosak arra, hogy túl sokáig üldözzék a nagy fehér bálnájukat, s végül hatalmasat bukjanak a váláskor. Musk egy nap még jobban hasonlíthat Herman Melville rettegett tengeri szörnyére, mint a legtöbben, de a Twitter-üzlet önmagában még nem a történet vége.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.