Most Kína a legnagyobb űrszeméttermelő
Az augusztus 6-án felbocsátott Hosszú Menetelés 6A rakéta szállította az első műholdcsomagot, amelynek célja, hogy a Starlink (Elon Musk SpaceX) által kínált műholdas szélessávú szolgáltatás kínai riválisa legyen. Ám a műholdak elengedése után a kínai rakéta több száz darabra tört, eddig ismeretlen okokból. A NASA szerint gondot okoz Peking nemtörődöm hozzáállása az űrszeméthez.
Az Egyesült Államok Űrparancsnoksága, a Pentagon egyik egysége napokkal később közölte, hogy több mint 300 darab törmeléket észlelt alacsony Föld körüli pályán, bár szerintük nincs közvetlen veszélyben a Nemzetközi Űrállomás és kínai űrállomás.
A LeoLabs amerikai űrkutató cég szerint az esemény legalább 700 darab űrszemetet hozhat létre, amelyek mintegy 500 mérfölddel a Föld felett lebegnek, így ez lesz a történelem egyik legnagyobb rakétatörése. A Starlink szerint a törmelék nem jelent jelentős közvetlen kockázatot a flottájára, de
a töredékek valószínűleg évtizedekig az űrben maradnak
a nagy magasságban bekövetkezett esemény miatt.
Ki tud bármit is kikényszeríteni az űrben? Időnként olyan a helyzet, mint a Vadnyugaton
- mondta Quentin Parker, a Hongkongi Egyetem Űrkutatási Laboratóriumának igazgatója. Míg Darren McKnight, a LeoLabs vezető műszaki munkatársa szerint aggasztó Kína közelmúltbeli rekordja a törmelékek keletkezésében.
Az Egyesült Államok és Kína, amelyek már most is harcban állnak a kereskedelem és a regionális biztonság kérdésében,
újabb frontot nyitottak az űrben.
A NASA az elszabadult kínai rakétákkal kapcsolatos információhiányt nehezményezi, míg Peking arra panaszkodott, hogy a Starlink műholdak miatt a kínai űrállomás többször is kénytelen volt irányt változtatni, hogy elkerülje az ütközést.
A tudósok régóta aggódnak amiatt, hogy az egymással ütköző űrszemét Kessler-effektushoz vezet, tovább növelve a szemét mennyiségét, s
felforgatva a műholdak működésétől függő mindennapi életet.
A gyorsan haladó kisebb törmelékdarabok áthatolhatnak az űrállomás legénységi moduljainak pajzsain, míg
a nagyobb darabok széttörhetik az űrállomást.
Tavaly 66 kínai indítás érte el a Föld körüli pályát, szemben a 2018-as 38-indítással. Peking idén már a 100 indítást célozza, s az ország 20 ezer műholdat indít a következő évtizedben.
Az Egyesült Államok tavaly 104 rakétát küldött Föld körüli pályára, szemben az öt évvel korábbi 31 rakétával. A tavalyi amerikai küldetések többségét a SpaceX hajtotta végre, amely gyakran indít műholdakat a Starlink hálózat számára. Az elkövetkező években továbbiak várhatók olyan üzemeltetőktől, mint a SpaceX és az Amazon, amely alacsony Föld körüli pályán keringő műholdas kommunikációs rendszert fejleszt.
Amikor egy műholdakat szállító hordozórakéta eléri a kijelölt pályát, általában elengedi a hasznos terhét, majd utoljára a pályájával ellentétes irányba indítja el hajtóműveit, hogy csökkentse a magasságát, s a légkörbe essen.
A cél az, hogy elégjen a légkörben anélkül, hogy űrszemetet hagyna maga után.
A rakéták egy részéből azonban űrszemét lesz. A LeoLabs tanulmánya szerint Kína hozzájárulása az űrszeméthez kioltotta Oroszország és az Egyesült Államok szemétcsökkentési erőfeszítéseinek hatását. Most Kína és az Egyesült Államok nagyjából ugyanannyi rakétatesttel rendelkezik alacsony Föld körüli pályán, míg Oroszország a teljes tömeg felét teszi ki, szemben a 2003-as háromnegyeddel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.