Részvénypiaci hullámvasútra ülhetünk fel a következő hónapokban
Szerző: Szabó György Mátyás, az MBH Bank senior treasury üzletkötője
Az elmúlt évtizedekben számos alkalommal kényszerültek a jegybankok arra, hogy emeljenek az alapkamatok mértékén, hiszen az infláció okozta nyomást, gazdasági túlfűtöttséget valamilyen módon kezelniük kellett. Ez a mostani megugró inflációs környezetben sem alakult máshogy, azonban a magas kamatok időszakának a végéhez érhettünk.
Hogyan reagáltak a piacok a korábbi Fed kamatvágásaira?
Az első jelentősebb eseményhez egészen 2007 szeptemberéig kell visszautaznunk, amikor is a Fed csökkentette az alapkamat mértékét, elindítva ezzel egy 15 hónapos kamatvágási ciklust. Az ingatlanpiaci buborék kipukkanása és a pénzügyi intézmények összeomlása gyors lépésre kényszerítette a döntéshozókat. Az első csökkentést követően még új csúcsot ért el az S&P 500 részvényindex, azonban ez gyorsan megváltozott.
A válság hamar egy globális recesszióba gyűrűzött, ami nem kímélte a részvények teljesítményét. 2008 decemberében ért véget a kamatvágási ciklus, azonban a részvénypiaci esés 2009 márciusáig eltartott. Az S&P 500 index nagyságrendileg valamivel több, mint 50 százalékos csökkenést mutatott fel a ciklus alatt és négy évbe telt, mire új csúcsot tudott elérni az esést követően.
Kicsit tekintsünk még távolabb, 2000 szeptemberében járunk, a dotcomlufi kipukkanásának időszakánál. Internet és technológiai boomról beszélhettünk, ami meglátszott a tőzsdék teljesítményében is, a befektetők odavoltak a technológiai papírokért. Azonban ez az optimizmus hamar alábbhagyott, és
a dotcombuborék kipukkanása súlyos recessziót eredményezett.
Az S&P 500 index már csaknem 17 százalékos esésben volt mindenkori csúcsához képest, mire sor került az első kamatvágásra 2001 januárjában. Ezt egy további 40 százalékos csökkenés követte, amit az S&P 500 index teljes mértékben csaknem további 5 év alatt tudott ledolgozni. Fontos megemlíteni, hogy itt egy intenzív 12 hónapos kamatcsökkentési ciklusról beszélhetünk, ami ezt követően lassabb ütemben folytatódott és végül 30 hónapig húzódott el.
Azonban nem minden időszak hatott negatívan a tőzsdék teljesítményére. 1990-ben gazdasági visszaesés volt tapasztalható az Egyesült Államokban. Elsősorban az ingatlanpiacon, majd a pénzügyi szektorban is érezhető volt a hatás. Erre az Öböl-háborús helyzet is rátett egy lapáttal, ami az olajárak emelkedéséhez vezetett.
A Fed 1989 júniusában kezdte el a kamatokat csökkenteni, és a ciklus nem kevesebb, mint 39 hónapig tartott. A vizsgált időszak alatt az S&P 500 teljesítménye közel 28 százalékos emelkedést produkált, amit további emelkedés követett.
Mi várhat ránk 2024-ben?
A korábbi időszakokból is jól látszik, hogy nem egyértelmű egy-egy kamatvágási ciklus kimenetele sem. Jelenleg nagyobb valószínűséget adnak arra az elemzők, hogy
gyorsan helyreállnak a gazdasági folyamatok, és egy lassú, de stabil növekedés kezdődhet.
Ebben az esetben szemmel is jól látható profitokra tehetnek majd szert a befektetők, és hosszú távon további tőzsdei emelkedésre számíthatunk.
Ennek ellenére intő jelet adott pár héttel ezelőtt a piac, hiszen egy rosszabb munkaerőpiaci adatsor Amerikából, illetve a japán jegybank kamatemelése nagy turbulenciát tudott okozni a részvénypiacon.
Véleményem szerint a túlzott piaci optimizmusnak köszönhetően azok a kockázati tényezők, amelyek akár recesszióba fordíthatják a gazdaságokat, alul vannak értékelve. Ideje lehet felkészülnünk egy részvénypiaci hullámvasútra a következő hónapokban, főleg akkor, ha nem sikerül a gazdasági kilátásokat életben tartani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.