Ezek lehetnek a nyerő kötvények az amerikai elnökválasztás előtt

A globális kötvénypiacon jól láthatóan nagyobb volatilitást lehet majd tapasztalni a következő meghatározó eseményig, az amerikai elnökválasztásig. Ebből kifolyólag szeretném bemutatni a lehetőségeket azok számára, akik kötvényvásárlásban gondolkodnak. Elsőként érdemes eloszlatni egy gyakori tévhitet: bár a kötvények – például a részvényekhez képest – kevésbé kockázatos instrumentumok, azért nem teljesen kockázatmentes befektetések. Első körben a főbb kockázatokról ejtenék néhány szót, hiszen ezzel már a kötvénykiválasztás előtt tisztában kell lenniük a befektetőknek. 

Az elsődleges, amit mérlegelni kell, a kibocsátói kockázat: 

Emellett a kibocsátó leminősítésének kockázatára is gondolni kell, hiszen ahogy romlik a hitelminősítés, úgy nő az elvárt hozam és csökken a piaci ár. Napjaink egyik legfontosabb kockázati mutatója a volatilitás kockázat, amelyet jellemzően valamilyen tőkepiaci vagy makrogazdasági esemény befolyásol. A volatilitással kapcsolatos kockázat a hosszú lejáratú kötvények esetében szembetűnő, hiszen egy adott kamatdöntésre ezek jóval érzékenyebben reagálnak, mint rövid lejáratú társaik. Vannak még a befektetések világára általánosan jellemző kockázatok is, mint például az inflációs kockázat vagy a devizakockázat. 

Azért lehet dönteni 

Ha valaki – akár a kötvénybefektetésekben jártas szakértő segítségével – megvizsgálja a fenti kockázatokat, képes lesz eldönteni, hogy milyen vállalati vagy államkötvények jöhetnek szóba számára. Jelen globális gazdasági környezetben 

Az államkötvények esetében, ha valaki egyedi eszközökben gondolkodik, keresse a minél megbízhatóbb kibocsátói kockázattal rendelkező országokat, ilyen például Franciaország, Ausztria, Belgium vagy Hollandia is. A lejáratok tekintetében továbbra is a diverzifikáció lehet a kulcs. 
És most vegyük sorra az euróban denominált ETF-eket! 
Az iShares iBonds Dec 2029 Term EUR Corp UCITS ETF-et befektetésre ajánlott hitelminősítéssel rendelkező értékpapírok alkotják olyan szektorokból, mint például a bankszektor, az IT és a fogyasztási cikkek. Lejáratukat tekintve az ETF-et 3–5 év és 5–7 év közötti lejáratú kötvények alkotják, és a nagy részüket francia, amerikai, német és brit papírok teszik ki. Az ETF-osztalék felhalmozó, illetve osztalékfizető változatban is elérhető. Ugyancsak remek alternatíva az iShares iBonds Dec 2030 Term EUR Corp UCITS ETF is. Ezen ETF-ek hozampotenciálja nagyjából 6-7 százalék körül alakulhat éves szinten, ami természetesen elmarad a hosszú lejáratú egyedi kötvények várható eredményétől. 

Az egyedi kötvények közül továbbra is a Belgium Kingdom 0,65 százalék 2071 belga államkötvényt, a Republic of Austria 0,85 százalék 2120 osztrák Államkötvényt és a France (GOVT OF) FRTR 0,5 százalék 05/25/72 francia államkötvényt tartom értékes alternatívának, melyeknek, úgy gondolom, helyet kell teremteni a befektetési portfóliókban. E három egyedi kötvényt névérték alatt, sőt, 40-50 százalék körüli árfolyamszinteken lehet megszerezni a másodpiaci kereskedésben, így 3–5 éves távon akár 45-50 százalékos hozampotenciált is kínálhatnak. 
Végezetül továbbra is a kockázatok megfelelő menedzselésére hívnám fel a figyelmet egy-egy instrumentum kiválasztása során, főleg, hogy az inflációs és munkaerőpiaci adatok még komoly piaci turbulenciát okozhatnak a kamatdöntés utóhatásaként.