Kulcsfontosságú az európai elektromosautó-gyártás számára a szerbiai lítium, melynek kitermelésébe már 2,4 milliárd dollárt fektettek. Idén nyáron több tízezer tüntető vonult az utcára Belgrádban, hogy tiltakozzon a bányanyitás ellen. Az Egyesült Államok és Németország szerint orosz dezinformáció állhat a tiltakozások hátterében.
Terjed az interneten, hogy a lítiumprojekt titokban uránt fog bányászni, hogy megmérgezi Szerbia ivóvizét, s hogy
kénes eső áztatja majd Belgrádot,
ha a bánya megépül. A projekttulajdonos Rio Tinto szerint ezek az állítások hamisak, s nem győzik cáfolni őket.
Gyújtóponttá vált a szerbiai bánya az amerikai–orosz kapcsolatokban
– írja a The Wall Street Journal. A Nyugat úgy próbálja biztosítani az energiaátmenethez szükséges ásványi anyagokat, hogy csökkenti függőségét a kínaiak által dominált ellátási láncoktól. Miközben Moszkva arra törekszik, hogy megtartsa befolyását egy stratégiailag fontos régióban azáltal, hogy megakadályozza Szerbiát abban, hogy szorosabb kapcsolatokat ápoljon a Nyugattal.
Nagyon valószínűnek tartjuk, hogy a Kreml szerepet játszott a dezinformációk terjesztésében
– mondta a Global Engagement Center szóvivője, miután az amerikai külügyhöz tartozó iroda elemezte a sajtóban és a közösségi médiában megjelenteket. Míg Christopher Hill, az Egyesült Államok szerbiai nagykövete úgy látja, hogy
a Kreml-barát provokátorok
hivatalos és nem hivatalos csatornákon keresztül is támogatják a lítiumellenes tüntetéseket.
A nyugat-szerbiai Jadar-völgyben, Loznica közelében, Belgrádtól mintegy 90 kilométerre található lítiumlelőhelyen akkumulátorminőségű lítium-karbonátot fognak előállítani. Ez kritikus ásványi anyag, amelyet az elektromos járművekbe kerülő vagy megújuló energiát tároló akkumulátorokban használnak. Az előrejelzések szerint évente több mint egymillió EV-akkumulátorhoz elegendő lítiumról van szó. Ami negyvenéves távlatban meghatározó lehet Európa lítiumhoz való hozzáférése szempontjából.
A Jadar projekt 2021-ben becslések szerint 2,4 milliárd dollárba került, s még mindig különféle engedélyeket igényel. A bánya, amelynek építéséhez körülbelül 3500, működtetéséhez pedig 1300 főre lenne szükség, közvetlenül körülbelül 1 százalékkal, közvetve pedig 4 százalékkal járulna hozzá Szerbia GDP-jéhez.
Szerbia régóta szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Bár Belgrád elítélte az ukrajnai inváziót, nem vezetett be szankciókat Moszkva ellen, és új megállapodásokat kötött vele, többek között a gázellátásról és a külpolitikáról.
Az oroszok vízummentesen utazhatnak Szerbiába,
azon kevés országok egyikébe, amelyek közvetlen járatokkal rendelkeznek Oroszországba.
A lítiumprojekt fordulópont Szerbia számára, mert végre kiléphet Oroszország befolyási övezetéből, és csatlakozhat Európa gazdasági és stratégiai terveihez
– mondta Orhan Dragas, a belgrádi székhelyű Nemzetközi Biztonsági Intézet igazgatója. Ez hatalmas fenyegetés Moszkva számára, ezért mindent megtesz, hogy meghiúsítsák a belgrádi terveket.
Szerbia szorosabbra fűzte kapcsolatait a Nyugattal. A hónap elején megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal, hogy ösztönözze az ország energiaszektorába való befektetéseket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.