Apró betűs kínai írásokat silabizál a Wall Street
Napok óta emésztik a piacok a hét végén konkrét számok nélkül közzétett kínai élénkítőcsomagot. A türelemre intett befektetők nem tudnak nyugodni, a Wall Street elemzői pedig az apró betűs részeket silabizálják, hogy kiolvassanak valami útmutatót a gazdasági fordulat terjedelméről.
Apró betűs részben keresik az intézkedések logikáját
Vannak a több lépcsőben bejelentett programnak egészen meglepő részei. Már az első körben, amikor szeptember 24-én a központi bank beharangozta a kamatcsökkentést,
még a pekingi pénzügyi tisztviselőket is sikerült meglepniük a jegybankároknak.
Nevezetesen Pan Gongseng, a Kínai Népi Bank kormányzója közölte: olyan eszközt terveznek, amely a kereskedelmi bankokat arra ösztönzi, hogy hitelezzék a tőzsdén a részvény-visszavásárlást.
Elemzők megkérdőjelezték az intézkedés logikáját, mivel a vállalatok általában saját pénzből vásárolják vissza a részvényeket, nem pedig hitelből. Mégis van egy fontos üzenete ennek, amit pekingi tanácsadók úgy tolmácsoltak a The Wall Street Journalnak:
Hszi Csin-Ping elnök vágyát tükrözi, hogy felélessze a tőzsdei kereskedést.
Ez nem ösztönzés, hanem kockázatcsökkentés
Az is feltűnő, hogy némely intézkedés nem annyira a gazdaság közvetlen ösztönzéséről szól, sokkal inkább a pénzügyek stabilizálásáról. Például a központi bank létrehozott egy swapeszközt, amely lehetővé teszi a brókercégek, biztosítók és alapkezelők számára, hogy
részvények elzálogosításával férjenek hozzá magas likviditású államkötvényekhez.
Az amerikai tőzsdei lapnak nyilatkozó, a döntéshozatalt ismerő pekingi tisztviselők szerint ez nem ösztönző, hanem kockázatcsökkentő lépés. A brókercégek, a biztosítók és az alapkezelők számára ugyanis nem nyitott a bankközi piac.
A The Wall Street Journal emlékeztet, hogy
Peking a 2008-as washingtoni válságkezelés egyik intézkedését másolta.
A globális pénzügyi válság idején az amerikai szabályozók engedélyezték a befektetési bankoknak, hogy likviditáshoz jussanak eszközeik fedezetként történő elzálogosításával.
Fogyasztásról szó sem esett
Fiskális támogatások további körét tervezik, ami a helyi önkormányzatok költségvetési hiányát pótolná, elősegítve a lejáró adósságok új hitelekre váltását. Elemzők azt jósolják, hogy Kína legfelsőbb törvényhozása
még ebben a hónapban jóváhagyja az úgynevezett különleges szuverén kötvények kibocsátását,
284 milliárd dollár értékben. Amit a helyi adósságcsere-ügyletekre és banktőke-injekciókra használnának fel.
A legfeltűnőbb, hogy egyetlen komolyabb lépés sem célozza a fogyasztás fellendítését. Bár állítólag már dolgoznak a terveken. Eddig az egyetlen kézzelfogható intézkedés az ünnep előtti pénzosztás volt, ami a szegények vásárlóerejét támogatta.
Máig kakukktojás a kínai gazdaság a globális topligában. Míg más jelentős gazdaságokban a fogyasztás a bruttó hazai termék (GDP) 50–75 százalékát adja, Kínában csupán a 40 százalékát. Ha a kínaiak európai szinten fogyasztanának, akkor a háztartások éves kiadásai 6700 milliárdról 9 ezermilliárd dollárra ugranának. A különbség a globális kereslet 2 százaléka. Minden stimulusnál többet érne, ha a kínai lakosság a termelés mellett végre a fogyasztásból is kivenné a részét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.