Nem fogott a fék, brutálisan bezuhant a BMW nyeresége

A kínai gyatra értékesítések és a fékrendszerhibák másfél milliárd eurós költséggel járó kijavítása hatalmas léket ütött a BMW nyereségén, amely a harmadik negyedévben 61 százalékkal zuhant vissza tavalyi szintjéről, s végül 1,69 milliárd eurónál tudták csak megállítani. 

A bajor luxusautó-gyártó bevételei eközben 16 százalékkal csappantak meg, 32,41 milliárd euró szerepel a szerda reggel kiadott gyorsjelentésben ezen a soron. Mindkét adat messze elmarad az elemzői várakozásoktól, a nyereségnél 1,80 milliárdos volt az LSEG elemzői konszenzusa, míg a bevételnél 3,43 milliárd eurón jutottak egyezségre. 

A BMW ígéri, év végére helyreáll a rend

A társaság ugyanakkor dicséretesen kitart az év közben már lefelé módosított pénzügyi célszámai mellett, igaz, 2024-ből a jelentés publikálásakor más alig több mint másfél hónap van hátra, így túl nagy kockázatot ezzel nem vállaltak. Megerősítették, hogy a harmadik negyedévben 2,3 százalékosra „lezüllesztett” üzemi profitmarzsukat visszahozzák a 6-7 százalékos szintre az év végéig.

különleges kihívásokkal szembesültek, de ezt kezelni tudják, és a BMW visszatér a tőle elvárt növekedési pályára, és elérik a kitűzött céljaikat. Amelyeket szeptemberben kénytelenek voltak lefelé görbíteni, miután a Bloomberg hitelt érdemlően nem cáfolt információi szerint a Continental egyik magyar gyáregységében a higiéniai előírások be nem tartása miatt potenciális veszélyforrást jelentő fékalkatrészek kerültek a beszállítói láncolatba, s ezért a bajorok tömeges visszahívásra kényszerültek. 

A fékhiba sokba került a BMW-nek

A cég 320 ezer autót nem tudott emiatt kiszállítani idejében a megrendelőinek, ez is benne van harmatos értékesítési adatokban, ám ez egyben kedvező előjel a folyó negyedévre vonatkozóan, hiszen ezeket a gyártósoron történt kijavításukat követően még az idén átadják a megrendelőiknek. 

A német autóipar nagyjait megfertőző kínai vírus is nagyban közrejátszott a profitfigyelmeztetés kiadásában. Októberben előzetes adatként azt közölték, hogy a negyedéves kínai értékesítésük egyharmadával zuhant vissza a hazai márkákkal vívott, veszni látszó konkurenciaharcban. 

Hatodával esett vissza a csoport jármű-értékesítése

Ezzel nem voltak egyedül, a Mercedes-Benz és a kínai piacvezető szerepét tavalyelőtt elveszítő Volkswagen csoport is így volt, mindketten profitfigyelmeztetést voltak kénytelenek kiadni ennek kapcsán. Az Audi nehézségeiről ebben a tegnapi cikkünkben írtunk részletesen. 
A BMW a július–szeptemberi időszakban globálisan 540 881 járművet értékesített, 13 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál, de a lemaradása csak 4,5 százalékos az év első kilenc hónapjának összesített statisztikája alapján (1 754 157 darab). 

A társaság üzemeiben összesen 640 747 autót gyártottak a tárgyidőszakban, azaz százezerrel többet az átadottaknál. Ebben nyilván a fékhibának is komoly szerepe volt. A harmadik negyedév értékesítési adatainak lebontása márkák szerint a következő:

• BMW 487 080 darab (mínusz 11,4 százalék),
• Mini 52 650 darab (mínusz 25,2 százalék)
• Rolls-Royce 1151 darab (mínusz 16,2 százalék)

A Mini esetében érdemes megjegyezni, hogy a BMW csoport brit márkájának elektromos autóit Kínában gyártják, s onnan exportálják az európai piacra, ahol viszont a keresletüket a július óta élő és novembertől véglegesített uniós büntetővámok erősen behatárolják. 

A Mini is a vámvita középpontjában került 

Nem véletlen, hogy a BMW is tiltakozott a kínai eredetű villanyautókra kivetett büntetővámok ellen. Igaz, esetében sokkal nagyobb kiesést jelenthet az értékesítésben az Európában gyártott s innen Kínába szállított BMW luxusautók magas aránya. 

Mint ismert, Peking a vámvitában előrevetített ellencsapások listáján előkelő helyen szerepelteti az uniós gyártók 2500 köbcentinél nagyobb lökettérfogatú motorral szerelt járműveinek drasztikus megvámoltatását.

A befektetők rosszul fogadták a gyorsjelentést, igaz, a frankfurti tőzsdén jegyzett BMW 5 százalékos árfolyamzuhanásából nyilván a német autóipar következő hatalmas kockázati tényezőjeként megjelölt Donald Trump elnökké választása is szerepet játszott, ami szakértők szerint egyben az EU és az USA közötti kereskedelmi viták újratermelődését jelenti.