BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Keszthelyi Erik: nagyon kicsi a biztosítási szektor súlya Magyarországon

A biztosítási szakma alulreprezentált Magyarországon, miközben a biztosítási szektor is kis súllyal rendelkezik a magyar gazdaságban – hívta fel a figyelmet hétfői sajtótájékoztatóján Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója. A magyar piac mérete nemzetközi összehasonlításban is kicsi, Romániával és a balkáni régióval vagyunk versenyben a jelenlegi számok alapján.

A biztosítási szakma alulreprezentált Magyarországon, ami a biztosítókra és az alkuszokra is igaz – mondta hétfői sajtótájékoztatóján Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Keszthelyi Erik
Hungarikum Alkusz
Fotó: Keszthelyi Erik / Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.

Hozzátette: a biztosítási penetráció 2022-ben 2,1 százalékos volt Magyarországon, 3,7 milliárd eurós díjbevétel mellett, ennek alapján kijelenthető, hogy a szektor kis súllyal rendelkezik a magyar gazdaságban. 

Ezekkel a számokkal – emlékeztetett – nagyjából Romániával és a balkáni államokkal vagyunk versenyben, miközben például Ausztria biztosítási piaca 2022-ben 14,7 milliárd eurós díjbevételt produkált. 

Az elnök-vezérigazgató szerint ugyan az elmúlt tíz évben elért, átlagosan évi 6,5 százalékos díjbevétel-emelkedés felülmúlta az infláció 5 és 6 százalék közötti, átlagos mértékét, a penetráció fokozatosan csökkent. A 2022 első negyedéve és az idei év első három hónapja közötti időszakban viszont a díjbevétel emelkedése is jelentős mértékben elmaradt az inflációtól, a szerződésállomány pedig negyedévente átlagosan 1 százalékkal emelkedett. (Az utóbbinál kiugrónak tekinthető, 6 százalékos növekedést hozott viszont az idei első negyedév, ami döntő részben a nem életbiztosítási üzletágnak, és a lakásbiztosítási kampánynak köszönhető.)

Rengeteg hátrányt okoz az extraprofitadó

Keszthelyi Erik szerint a biztosítási szektorra kivetett különadók több szempontból sem ösztönzik a fejlődést, így például versenyhátrányt okoznak a piaci szereplőknek a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal szemben. A biztosítási szektort pedig – emelte ki – a különadók jóval nagyobb mértékben sújtják, mint a bankokat, hiszen miközben a biztosítók a díjbevételük 15-16 százalékát fizetik be biztosítási és extraprofitadóként, a bankoknál a bevételarányos különadó-befizetés 7–8 százalék között mozog.

Ami az alkuszok piaci súlyát illeti, az elnök-vezérigazgató tájékoztatása szerint a 2023-as biztosítói díjbevétel 53 százaléka kapcsolódott az alkuszokhoz és a többes ügynökökhöz, miközben a szerződések 46 százalékát kötötték ezek a szereplők. Az aktív alkuszok és többes ügynökök létszámának csökkenése tavaly is folytatódott, 373-ról 354-re esett vissza. Hosszabb távon jóval látványosabb a zsugorodás: 2010 és 2023 között összességében 36 százalékkal csökkent az itthon működő alkuszok és többes ügynökök száma.

Ahhoz, hogy a biztosítási penetráció ismét növekedésnek indulhasson Magyarországon, elengedhetetlen, hogy a közvetítők létszámát növeljük, különös tekintettel a fiatalabb generációra

– hangsúlyozta Keszthelyi Erik.

Stabilan piacvezető a Hungarikum Biztosítási Alkusz

A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. 2023-ban 30 százalékkal, 16 milliárdról 20,5 milliárd forintra növelte biztosításközvetítésből származó bevételét, amellyel stabilan vezető a magyarországi közvetítői piacon. 

A teljes közvetítői piacon egyébként 91 milliárd forintos jutalékbevétel termelődött a múlt évben, szemben a 2022-es 80 milliárddal.

Ami a teljes Hungarikum Alkusz csoport tavalyi teljesítményét illeti, az árbevétel 37 százalékkal, 22,5 milliárd forintra emelkedett. A cégcsoport által kezelt biztosítási szerződések száma 19 százalékkal, 400 ezerre emelkedett 2023-ban, miközben az ügyfelek száma az egytizedével, 250 ezerre nőtt. Az alkalmazotti létszám szintén 10 százalékkal, 250 környékére nőtt tavaly, miközben a tanácsadói hálózat létszáma elérte az ezer főt.

A 2024 januárjában elindult Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségének a létrehozásával – emlékeztetett Keszthelyi Erik – az volt a cél, hogy a hazai biztosítási szektor felzárkózzon a nemzetközi piacokhoz. Így a szervezet – egyebek mellett – 2030-ra el kívánja érni a 3 százalékos biztosítási penetrációt Magyarországon, erősíteni kívánja a digitalizációt, hozzá kíván járulni az alkuszi szakma jobb megbecsüléséhez, a felsőfokú, szakirányú végzettségű alkuszok létszámának növeléséhez, miközben elősegíti az ügyfelek biztosításokkal kapcsolatos attitűdjének megváltoztatását is. Ezen célok elérése érdekében az MBTSZ megkezdte az érdemi egyeztetéseket az érdekvédelmi szervezetekkel is.  

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.