késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Digitalizálódik itthon a fizetési forgalom, ám a legújabb megoldások elterjedéséhez idő kell
A múlt évben az elérhető százból 62 pontra nőtt a Mastercard Digitális Fizetési Indexének (Digital Payment Index, DPI) értéke Magyarországon, ami tizenegy pontos növekedést tükröz a 2020-ban mért, 51 pontos értékhez képest – hangzott el a kártyatársaság szerdai sajtótájékoztatóján.
Az index hagyományosan három pillért vizsgál: a digitális fizetési infrastruktúra, a használat és a tudás fejlettségét. 2023-ban az Infrastruktúra és a Használat pillérek jelentették a növekedés motorját, mindkettő két ponttal emelkedett: az Infrastruktúra 76-ról 78-ra, a Használat 52-ről 54-re. Ugyanakkor a Tudás pillérnél megtorpanás érzékelhető, ennek értéke 55-ről 54 pontra csökkent. Az elemzők szerint a jelenség mögött a digitális fizetést lehetővé tévő technológiák és szolgáltatások számának emelkedése áll, az ehhez kapcsolódó tudás megszerzésére pedig több időre van szükség.
A kereskedők felénél még nem lehet kártyával fizetni
Az infrastruktúra alappillér jelentős növekedést írt le az utóbbi években: az itt elért érték a 2020-as 64-ről 2023-ra 78 pontra emelkedett, ami elsősorban a digitális fizetési módok szélesebb körű hozzáférhetőségének köszönhető. Bár még mindig van lehetőség további javulásra, a Mastercard értékelése szerint ez a pozitív teljesítmény előremozdította Magyarország digitális környezetét azáltal, hogy lehetővé tette a fogyasztóknak a digitális fizetési megoldások szélesebb körű használatát.
Ami a készpénzmentes infrastruktúrát illeti, a magyar felnőttek már közel 11 millió számlával rendelkeznek, miközben a bankkártyák száma is meghaladja a felnőtt lakosságét. Magyarországon minden felnőtt átlagosan 1,1 bankkártyával rendelkezik, ami viszont még mindig jóval elmarad a fejenkénti 2,8 kártyás európai uniós átlagtól. Az infrastruktúrát illetően figyelemre méltó eredmény az is, hogy az ország POS-terminál hálózata 2018. óta látványos, 73 százalékos növekedést ért el. Ám a terminalizációs rátának – vagyis a kártyás fizetéseket fogadni képes kereskedők, szolgáltatók arányának – a növekedése tavaly már megrekedt, és 46 százalékot ért el. Ez azt jelenti, hogy az érintett vállalkozások nagyjából fele még mindig nem rendelkezik a kártyás fizetések elfogadásához szükséges infrastruktúrával.
A jelentés szerint jelentős kiaknázatlan piac rejlik a mikrokereskedők és az egyéni vállalkozók, például szépségszalonok, magántanárok és szakemberek (például vízvezeték- és villanyszerelők) körében. Utóbbiaknál az NFC-kompatibilis okostelefonokat POS-terminállá alakító SoftPOS megoldás kényelmes és költséghatékony mód lehet az elektronikus fizetési műveletek fogadására, ám ennek az ismertségét is növelni kellene.
A második komponens, a számlaközi és kártyaalapú hálózatokra épülő fizetési megoldások elérhetősége a 2022-es 66-hoz képest 2023-ban 69 pont volt. Az infrastruktúra alappillér fő növekedési fő hajtóereje a QR-kódos fizetés, a fizetési kérelmek, valamint a viselhető okoseszközökkel zajló fizetések hozzáférhetőségének fokozódása volt.
Ugyan az elmúlt két évben egyre több helyen lehet menteni a kártyaadatokat, a kártyaadatok tokenizációja nem vált elterjedtebbé a piacon, holott ez kényelmes és biztonságos megoldás arra, hogy ne kelljen többször megadni a kártyaadatokat
– hívta fel a figyelmet Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere.
Nagy a szakadék az egyes társadalmi csoportok között
A Tudás alappillért részleteiben vizsgálva a jelentés megállapítja, hogy a magasabb iskolai végzettségű és gazdasági státuszú felnőttek – nem meglepő módon – jobban teljesítettek a tudást felmérő kvízen, míg az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők viszonylag kevés tudással rendelkeznek a digitális fizetési módokkal kapcsolatban. A 30 és 49 év közötti válaszadók érték el a legmagasabb pontszámot a teszten.
A válaszadók a kártyákkal kapcsolatos kérdésekben rendelkeztek a legnagyobb tudással, mivel ezek a lehetőségek már régóta rendelkezésre állnak. Az azonnali fizetés sajátosságait ismerő válaszadók száma növekedett, de annak működésével kapcsolatban még mindig hiányosak az ismeretek. Figyelemre méltó, hogy a fogyasztók lényegesen jobbak elveszett vagy ellopott kártyák kezelésében, mint a csalárd tevékenységekkel kapcsolatos válaszlépések megtételében.
A tudásszint alapján a felsőfokú végzettséggel és magas jövedelemmel rendelkezők, valamint az átlag alatti végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők közötti szakadék egyre mélyül.
Éppen ezért – hívja fel a figyelmet a jelentés – fontos, hogy figyelmet fordítsunk erre a növekvő egyenlőtlenségre, és fontolóra vegyük a szélesebb lakosságot megcélzó oktatókampányok elindítását. Szintén fontos, hogy bár a már meglévő infrastruktúra számos digitális fizetési módot tesz elérhetővé, a felhasználói tájékozottság el van maradva ettől. Az oktatási kezdeményezések itt is létfontosságúak a szakadék áthidalásához, de évekbe telhet, amíg a közvélemény megítélése teljes mértékben összhangba kerül a fizetési infrastruktúra fejlesztéseivel.
A kártyás tranzakciók jelentős része még mindig ATM-eknél történik
A harmadik pillér növekedése az infrastruktúráéhoz hasonlóan szintén töretlen volt, ezen belül azonban feltűnik egy új digitális szakadék: míg a készpénzmentes fizetés, különösen a kártyás fizetés elfogadása a stagnálás ellenére továbbra is magas, 76 pont, addig a digitális fizetési megoldások elfogadása mindössze 33 ponton áll, még akkor is, ha 2022. óta 4 pontos növekedés történt. A 2022-es eredményekhez hasonlóan a magyar kártyatulajdonosok túlnyomórészt digitális fizetésre használták kártyáikat készpénzfelvétel helyett, ezzel együtt a kártyás tranzakciók 38 százalékát továbbra is az ATM-es pénzfelvételek teszik ki.
A felmérésben részt vevők 71 százaléka kapja teljes jövedelmét banki átutalással Magyarországon, ami lehetővé teszi a digitális fizetési lehetőségek közvetlen felhasználását. Az emberek egy jelentős hányada azonban részben vagy teljes egészében készpénzben kapja jövedelmét. A kizárólag digitális módokon költekező emberek aránya emellett 2023-ban 3 százalékponttal, 20 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy miközben négyből három magyar banki utalással kapja a teljes jövedelmét, a válaszadók közül csak minden ötödik költi azt el kizárólag digitálisan.
Ami a digitális fizetési megoldások elfogadottságát illeti, a magyarországi piacon két alapvető komponens továbbra is erős:
a digitalizált banki utalások aránya 90 százalék volt tavaly, míg az érintésmentes fizetések elfogadottsága 99 százalékra nőtt.
Mindkét esetben 1 százalékpontos növekedés történt 2022 óta: mindez pedig arra utal, hogy nagy a fogyasztói kereslet a már jól bevált, kényelmes digitális fizetési megoldások iránt. Ezzel szemben az innovatív fizetési megoldások – például a részletfizetés és a QR-kódos fizetés – elfogadottsága továbbra is alacsony, így fejlesztésre szorul.
A mobiltárcák elfogadottsága egyre nagyobb, egy év alatt 6 százalékpontot nőtt, ami arra utal, hogy egyre több fogyasztó ismeri meg a fizetési megoldás funkcióit. Az online és offline részletfizetések elfogadottsága viszont nem nőtt jelentősen 2023-ban, csupán 1 százalékpontos emelkedéssel 8 százalékos szintet ért el. A kártyaadatok mentését továbbra is széleskörűen alkalmazzák online fizetéseknél – ötből majdnem négy kártyatulajdonos menti az adatait kereskedők webhelyein. A titkosításon keresztül fokozott védelmet nyújtó kártyaadat-tokenizáció használata azonban (ahogy erről korábban már volt szó ) továbbra is korlátozott.
Mind a számok, mind a mögöttük meghúzódó okok és tendenciák világosan jelzik, hogy a pénzügyi digitalizációban a továbblépés jelenleg alapvetően a Tudás pillér megerősítésén, vagyis az ismeretek és a lehetőségek közötti olló összezárásán múlik. A most közreadott DFI fő konklúziója, hogy a további fejlődés jelentős részben azon múlik, az edukáció révén mennyire lesznek képesek a piaci szereplők és a szabályozók eredményeket elérni az új technológiák iránti bizalom erősítésében
– hangsúlyozta Márkus Gergely, hozzátéve, hogy tapasztalatai szerint, ha a tudás összehangolódik az infrastruktúra által nyújtott lehetőségekkel, akkor az a pénzügyi digitalizáció elsődleges hajtóerejévé válik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.