Kamatplafon: még olcsóbbak lehetnek a lakáshitelek – egymás kezét figyelhetik a bankok

Új gazdaságpolitikai akcióterve részeként az 5 százalékos, önkéntes kamatplafon bevezetéséről döntött a lakáshiteleknél a kormány – hangzott el a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón. A tervet – amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium már szeptemberben, a bankokkal folytatott egyeztetést követően ismertetett – később közleményében a nemzetgazdasági tárca is megerősítette, hozzátéve, hogy a lépésre „együttműködésben a bankszektorral” kerül sor. Az utóbbi kitétel arra utalhat, hogy a kormány és a pénzügyi szolgáltatók képviselői még egyeztetnek a lépés részleteiről, vagyis még pontosan nem tudni, hogy mikortól és milyen feltételekkel lép hatályba az intézkedés.

Az újabb önkéntes kamatplafon már a harmadik a sorban, amelyet a lakáshiteleknél bevezet a kormány: az első 2023. október 9-től volt érvényben, amely a lakossági lakáscélú hiteleknél 8,5 százalékos szintet határozott meg a teljes hiteldíjmutatóra (THM) vonatkozóan. Decemberben aztán a kormány arról állapodott meg a Magyar Bankszövetséggel, hogy a lakáshiteleknél 7,3 százalékra csökken a kamatplafon mértéke: az intézkedés hatálya 2024 első felére terjedt ki.

Az utóbbi egyébként – részben a csökkenő kamatoknak, részben a CSOK Plusz megjelenésének köszönhetően – 2024-ben be is következett, és jó esély van arra, hogy az idén megkötött lakáshitel-szerződések összege új rekordot ér el, vagy legalábbis a csúcs közelében alakul majd.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a 2024 első nyolc hónapjában megkötött lakáshitel-szerződések összege megközelítette a 890 milliárd forintot, ami majdnem a két és félszerese az egy évvel korábbi volumennek. Azt ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy egyrészt a múlt év csapnivalóan alakult a lakossági hitelezés szempontjából – tehát nagyon alacsony bázisról indult a piac –, másrészt az új szerződések számának növekedési üteme jócskán elmaradt a hitelek volumenétől: 34,2 ezerről 51,1 ezerre emelkedett. Az utóbbi persze még mindig szép – nagyjából 50 százalékos – ugrás, ám ha figyelembe vesszük, hogy 2021 első nyolc hónapjában még közel 73 ezer, 2022 azonos időszakában pedig 71 ezer új szerződést kötöttek a bankok, egyből nincs akkora ok az örömre.

Az első kettő és a most bevezetni kívánt önkéntes kamatplafon között viszont lényegi különbség fedezhető fel, mégpedig az, hogy tavaly szeptemberben és idén januárban a jobb piaci kamatok még a meghatározott plafon környékén mozogtak, most viszont ez egyáltalán nincs így. A forintlakáshitelek kamatainál irányadónak tekinthető Budapesti Kamatswap Ügyletek (BIRS) pénzügyi referenciamutató például 6,22 százalékon állt szerdán, ami jóval felette van a hitelek kamatainál elvárt, legfeljebb 5 százalékos értéknek, és az MNB statisztikáiban szereplő átlagos lakáshitelkamat is jóval 6 százalék felett járt augusztusban.

Ezzel együtt gyakorlatilag biztosra vehető, hogy – bár az újabb kamatplafon bevezetésének időpontja még nem ismert – a bankok a közeljövőben csökkentik majd a piaci feltételű forintlakáshiteleik kamatait. 

 (Ezek az értékek persze a sztenderd konstrukciókra értendők, a kiemelt ügyfelek már most is kaphatnak 6 százalék környéki, vagy akár az alatti éves kamattal is lakáshitelt.) Az eddigi tapasztalatok alapján valószínűsíthető az is, hogy – az erős piaci verseny miatt – egymást is árgus szemekkel nézik a bankok: vagyis ha egy, a piacon jelentősebbnek számító szereplő lép, rövid időn belül más szolgáltatók is követik majd. A tervezett intézkedés nyomán persze az is elképzelhető, hogy a lakáshitel felvételében gondolkodó háztartások egy része – a kamatok további csökkenésére spekulálva – kivár majd: ám ez a réteg vélhetően nem lesz túl széles, hiszen a kivárás ellen is elég nyomós érvek szólnak a piacon.