Heineken-gyárakat vásárolna a Csíki

A Lixid Projekt Kft. – az Igazi Csíki Sör gyártója – megbízásából a céget a Heineken-perben is képviselő budapesti Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Nabarro Olswang LLP Ügyvédi Iroda hivatalos levélben értesítette a holland vállalat vezetőségét, hogy megbízója érdekelt a Heineken közelmúltban bezárt martfűi gyártóegysége, illetve a csíkszeredai gyár megvásárlásában – erősítette meg a Világgazdaságnak Lénárd András, a vállalat tulajdonosa.

Az 1974-ben épített, évi 1,5 millió hektoliteres termelőkapacitású csíkszeredai sörgyár tervezett bezárását a Heineken ugyan egyelőre nem erősítette meg, de információink szerint a Marosvásárhelyre való költöztetésről szóló elvi döntés már megszületett. Az egység egymillió hektoliteres kapacitását korántsem meríti ki a Neumarkt sör gyártása, bőven elfér mellette a Hargita is, az utolsó márka, amelyet még az „anyagyárban” állítanak elő. Az újabb karcsúsítás két okra is visszavezethető: a Marosvásárhelyen rendelkezésre álló reptér kínálta komfortra, valamint csíkszeredai környezetvédelmi problémákra. A Heineken ugyanis integrált környezetvédelmi engedély hiányában folytatja tevékenységét, amiért a szakhatóság egy évvel korábban meg is bírságolta. Akkor felszólították a céget, hogy a szennyvízkibocsátást szorítsa „megfelelő keretek közé”, ez azonban mintegy tízmillió eurós beruházást igényelne. A Maros megyeszékhelyre való költöztetéssel az Igazi Csíki Sör nemzeti öntudatot, hagyománytiszteletet is célzó marketingjének mintájára újraprofilozott, magyar elemekkel is ellátott Hargita márka üzenetének hitelessége is csorbul, hiszen így már nem lehet tradíciókról beszélni. Ezért aztán a Lixid Projekt készen áll a Hargita márka megvásárlására is.

A Heineken Magyarország Zrt. már korábban megerősítette, hogy a martfűi gyárban az idén kifuttatják, 2018 januárjától pedig teljesen megszüntetik a sörgyártást. A döntés hátterében az áll, hogy a jövedékiadó-törvény 2017. július elsején érvénybe lépett változása kedvezőtlen a cég számára. A cég képviselői úgy nyilatkoztak, hogy egy húsztagú állományt foglalkoztató logisztikai központot hoznak létre az egységben, nagymértékben csökkentve az alkalmazotti létszámot.

A Heineken-egységek iránti vásárlási szándék dinamikus fejlesztési tervekről árulkodik. Az Igazi Csíki Sör-beruházások megközelítik a 20 millió eurót, Lénárd szerint azonban terveik újabb befektetéseket igényelnek. „Ha a kézműves és kisüzemi sör kategóriájában meg akarjuk célozni a hatalmas dél-romániai piacot, akkor további gyártókapacitásokra van szükségünk – mondta a tulajdonos-cégvezető. – Hasonló céljaink vannak a magyar piaccal is, az úttörő jellegű, házhoz szállítással operáló értékesítési politikánk sikere ugyanis a jelek szerint a nagy áruházak irántunk megnyilvánuló érdeklődésében is jelentős pozitív változásokat hozott.”

A fejlemények két okból is pikánsnak mondhatók. Egyrészt a székelyföldi és a holland cég román leánya közötti, a névhasználat ügyében indult pereskedés miatt, amely a Heineken javára ítélő jogerős határozat után nyugvópontra jutott. Másrészt amiatt, hogy a közelmúltban a Lixid Projekt anyagi nehézségeiről, csődközeli állapotáról szóló sajtóhírek láttak napvilágot. A cég közleményben is cáfolta ezeket a híreszteléseket, folyamatosan növekvő értékesítési mutatókról számolt be, a nyáron indított házhozszállítási akcióját teljes sikernek nevezte, a munkatársi állomány és a gépkocsipark jelentős bővülését, új termékek piacra dobását vetítette elő. „Adófizetők pénze, állami támogatás vagy állami hitel soha nem volt a Csíki Sörben, és nem is lesz, ilyenről nem is tárgyalunk” – mondta Lénárd.

Lénárd András lapunknak ismét hangsúlyozta, hogy kényszerből kellett új megoldásokat keresniük a hagyományos értékesítési eszközök alkalmazása mellett. A sörgyártó multik ugyanis Lénárd szerint árháborút indítottak ellenük. A nagy áruházakban a Heineken vagy a Dreher ugyanazon kategóriájú sörét nagyságrendileg 200 forintért forgalmazták, míg a Csíkit a duplájáért. És korántsem azért, mert mi kétszer annyiért adtuk – fogalmazott Lénárd. A tulajdonos szerint a vázolt okok miatt a nyári szezonban sem nőttek az eladások, ezért más irányt kellett találniuk, hiszen a gyártókapacitásuk 2016-os bővítését elsősorban a magyarországi piaci reményeikre alapozva hajtották végre. Ezzel együtt a külső hiteleik aránya nem haladja meg a 65 százalékot, ami a cégvezető szerint szabványszintnek számít.