Közel 230 milliárd TAO-forrást hívtak le

A társaságiadó-kedvezmény rendszerének (TAO) 2011-es létrehozása óta a magyar labdarúgásban 9015 programot nyújtottak be a sportszervezetek 379,3 milliárd forintos támogatási igénnyel, ebből 196,7 milliárd forintot hagytak jóvá – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ). Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója hangsúlyozta, ez 52 százalékos aránynak felel meg, ami azt tükrözi, hogy szigorú az értékelés. Az odaítélt forrásoknak a 83 százalékáról, 163 milliárd forintról rendelkeznek támogatási igazolással az érintett egyesületek, vagyis ténylegesen ennyit hívtak le eddig. A 163 milliárd forintból 101 milliárd került amatőr sportszervezetekhez, 62 pedig hivatásos klubokhoz és kiemelt utánpótlásképző központokhoz, amelyek együttesen a teljes keret 54 százalékát költötték infrastruktúra-fejlesztésre, 42 százalékot utánpótlás-nevelésre, 4 százalékot pedig egyéb célokra, például képzési költségekre vagy nem utánpótlás-neveléssel kapcsolatos személyi kiadásokra.

Csökken a versenyeztetés költsége

Emellett a saját TAO-programjaira eddig 66 milliárd forintot használt fel az MLSZ, vagyis a sportszervezetek programjaival együtt 2011 óta a társaságiadó-kedvezmény révén 229 milliárd forint áramlott a magyar futballba – ismertette Roskó Zoltán. Ez ideig saját támogatási forrásainak 87 százalékát három fejlesztési területre fordította a szövetség: 22,4 milliárd forintot az amatőr labdarúgásra, 19 milliárdot infrastruktúrára, 15,9-et pedig utánpótlásra. Az MLSZ operatív igazgatója szerint az amatőr labdarúgás támogatásának legfontosabb eleme a klubok versenyeztetési költségeinek drasztikus csökkentése. Míg például egy megyei I. osztályú csapat esetében a szövetségnek fizetett versenyeztetési költség, a korosztályos csapatokat is ideértve, egy idényre 2010-ben 1,2 millió forintot tett ki, addig ma már csak 160 ezret. Véleménye szerint ez a fajta költségátvállalás az egyik leghatékonyabb támogatási forma, hiszen a kluboknak pénzmozgás és adminisztráció nélkül javul a pénzügyi pozíciójuk. Az infrastruktúrába, illetve az utánpótlásba fektetett milliárdoknak is van látható eredményük, hiszen 2010 óta 1112 új futballpálya épült, 1513 sporttelepet újítottak fel, a játékosok száma 125,2 ezerről 266,1 ezerre, a csapatok száma pedig 7800-ról mintegy 12 ezerre nőtt.

Ahhoz, hogy valaki TAO-forrásra pályázzon, elengedhetetlen az értékelési elvek és az elszámolási útmutató ismerete – mutatott rá Roskó Zoltán. Mint mondta, ahogy a többi TAO-körbe tartozó látványcsapatsportnál, úgy a labdarúgásnál is 2014 óta tartozik a szakszövetség – vagyis a labdarúgás esetében az MLSZ – feladatkörébe az ellenőrzés, amit korábban a Nemzeti Sport Intézet koordinált. Bár évente mintegy 1200-1300 új pályázat készül el, körülbelül évi 1800 elszámolás érkezik be a szövetséghez, a különbség abból adódik, hogy majdnem minden második sportszervezet nem fejezi be egy éven belül a beruházását, fejlesztését, ezért hosszabbítást kér. Az MLSZ saját programjainak, illetve a klubok 300 millió forint feletti programjainak ellenőrzése az Emberi Erőforrások Minisztériumának a hatáskörébe tartozik, minden más esetben a labdarúgó-szövetség végzi a kontrollt.

Tételesen ellenőriz a szövetség

A jogszabály előírja, hogy ne csak szúrópróba-szerűen, hanem tételesen minden egyes számlát vizsgáljon át az MLSZ, amely 2014 óta 3542 programot vett górcső alá. A 39,16 milliárd forint értékben ellenőrzött programok közül 36,79 milliárdnyit rendben találtak. Értelemszerűen a két összeg különbségét, 2,37 milliárd forint visszafizetését rendelték el, ezen belül 1,68 milliárdot érintett szabálytalanság, 690 milliót pedig egyszerűen nem használtak fel a kedvezményezettek.

A szabálytalanságokat is két típusra lehet bontani: közel 370 millió forinttal el sem számoltak, 1,31 milliárd esetében pedig nem volt elfogadható az elszámolás, jellemzően nem támogatható beszerzés vagy túlárazás miatt. Összességében tehát a megítélt összegek 4,3 százalékát használták fel bizonyítottan szabálytalanul a csaknem 40 milliárdos támogatást érintő ellenőrzések szerint.

Roskó Zoltán emlékeztetett, hogy 2017 óta teljesen papírmentes az elszámolás, a sportszervezetek akár havonta vagy negyedévente is feltölthetik a dokumentumaikat. Az online felületre beérkező elszámolások alapján megvalósul a tételes ellenőrzés, de évente mintegy 120 helyszíni szemlét is tartanak, egyre több alkalommal nem előre bejelentett módon. Így megbizonyosodhatnak arról, megvannak-e a beszerzésben megjelölt eszközök, sportfelszerelések, megvalósultak-e a beruházások, vagy van-e edzés az adott helyszínen a klub által megjelölt időpontban. Az építésiengedély-köteles beruházásoknál egyébként minden esetben elvégzik a műszaki ellenőrzést, hiszen ez a támogatás folyósításának előfeltétele. A fenti intézkedések együttes hatására egy százalék alá csökkent az elszámolást be nem nyújtó szervezetek aránya.

Nem csak pletyka a visszaosztás

Az ellenőrzések, illetve a szankciók kapcsán az MLSZ elnökségének elvárása, hogy egyrészt legyenek rendkívül szigorúak, amikor megalapozott a csalás gyanúja, másrészt viszont kapjanak meg minden segítséget a klubok, senki se vesszen el az adminisztráció útvesztőjében. Éppen ezért három szinten nyújt az MLSZ tájékoztatást: a megyei szövetségeknél, a régiós ügyfélszolgálatoknál, illetve szükség esetén az országos központból. Súlyos szabálytalanságok miatt eddig 16 sportszervezetet zártak ki a rendszerből egy–három évre, de további 81 kizárás is folyamatban van. Ezeken kívül 12 feljelentést tettek, valamint 30 olyan büntetőeljárásról tudnak még, amelyeket nem a szövetség kezdeményezett. Decemberben online bejelentő felület is indult a visszaélések feltárására, ahol a szövetség garantálja a bejelentők anonimitását.

Az operatív igazgató sem állítja, hogy légből kapott pletyka lenne a visszaosztás, miszerint tisztességtelen közvetítők vagy a vállalkozások egy része legalább 10, de akár 40-50 százalék visszafizetése mellett kínálna egyes kluboknak TAO-támogatást. Azok a klubvezetők, akik partnerek ebben a tisztességtelen alkuban, amellett, hogy bűncselekményt követnek el, végeredményben a közvetítői díjat a támogatás terhére fizetik ki. Példaként felhozta, hogy ha valaki a 100 egységnyi programja alapján 90 százalékos támogatásra jogosult, de abból 40-et vissza kell adnia, máris hiányzik a kiadások fedezetének a fele.

Saját forrásból aligha képes pótolni a hiányt, különben nem ment volna bele a visszás együttműködésbe, az MLSZ-nél viszont bankkivonattal kell igazolnia, hogy 90 egység támogatással ténylegesen rendelkezett. Ilyenkor a hiányt túlárazással vagy fiktív számlákkal próbálják eltüntetni, amelyekkel óriási kockázatot vállalnak, az ellenőrzések során nagy valószínűséggel fenn is akadnak a rostán – tette hozzá Roskó Zoltán.

A szabálytalanságok kiszűrése mellett legalább olyan fontos, hogy a klubok a jelenlegi támogatások bázisán reális, hosszú távon fenntartható működési modelleket alakítsanak ki.