Megváltoztatják a pénzügyi iparágat a fintech cégek

A pénzügyi technológia (fintech) egy olyan új, fejlődésben lévő iparág, amelynek innovállalatai a digitális kor innovációit felhasználva hatékonyabbá tehetik a pénzügyi szektort, potenciálisan kiszorítva a kevésbé IT-szemléletben gondolkodó, hagyományos szereplőket. A fintech cégek között érdemes megkülönböztetni két alkategóriát: az enabler és a disruptor vállalkozást, ezek más-más formában és mértékben érintik a meglévő iparági megoldásokat.

A bankszektor – a pénzügyi közvetítés alapvetően konzervatív jellege miatt – sokáig rezisztens volt a romboló technológiai újításokkal szemben. A pénzügyi válság utáni veszteségek és a szigorodó szabályozói környezet időben eltolták a bankok K+F fejlesztéseit, ami miatt a robusztus pénzintézetek innovációs képessége jelentősen romlott nem banki versenytársaikhoz képest. Ugyanakkor, mivel a szektor a leginkább szabályozottak közé tartozik, egy-egy újítás nehezen építhető be a fennálló jogi környezetbe. Az új típusú fogyasztói igények megjelenése, a gyorsan fejlődő technológia, valamint a kedvező gazdasági környezet szerencsés együttállása azt eredményezi, hogy a fintech iparág az egyik legnépszerűbb lett a befektetők körében, amiből a kelet-közép-európai régió is jelentős részt képvisel.

A fintech cégek a pénzügyi szektor teljes spektrumára hatást gyakorolhatnak. A megjelenő újítások közül a blokkláncon alapuló és/vagy osztott főkönyvi eljárások, illetve a robottanácsadók kaptak nagyobb figyelmet. Bizonyos technológiák már Magyarországon is megjelentek, jellemzően fizetési és lakossági megoldások formájában, míg például a biztosítási szektorban a telematikán (szenzoros adatok vizsgálatán) alapuló szolgáltatások még csupán felfutóban vannak.

A szabályozó hatóságoknak az MNB szerint célszerű minél előbb kialakítaniuk a fintech cégekkel kapcsolatos álláspontjukat. Bár a fintech cégek számtalan újdonságot próbálnak meghonosítani a pénzügyi szektorban, kiforratlan üzleti modelljeik jelentős veszélyeket is hordozhatnak nemcsak a pénzügyi szektor, de az ügyfelek számára is. A túlzóan megengedő szabályozói megközelítés azt idézheti elő, hogy a pénzügyi közvetítés egyre növekvő részére a hatóságoknak csak közvetett ráhatásuk lesz. Emellett olyan, rendszerszintű, makroprudenciális kockázatokkal szembesülhetnek, amelyek kezelésére nincsen kiforrott jogszabályi környezet (pl. betétbiztosítás hiánya). Ezzel szemben azokban az országokban, ahol a szabályozó hatóságok túlzottan szigorúak, a pénzügyi közvetítőrendszer könnyen veszíthet a hatékonyságából, és ezzel végső soron a versenyképességéből.

Az ideális állapot mielőbbi megtalálása érdeke minden szereplőnek. Ebben meghatározó szerepe van a szabályozó hatóság és a fintech cégek közötti együttműködésnek, tekintettel a szabályozó proaktív szerepére az innovációserkentés és a kockázatok kivédése (a pénzügyi stabilitás fenntartása) közötti kényes egyensúly megtalálásában.