A megállapodási szándék szeizmográfja

Mennyire keresik az ügyfelek a közjegyzőt problémás ügyeik rendezésére?

A megkeresések száma emelkedik, ám áttörésről még nem lehet beszélni. Ma még kevesen tudják, hogy nagymértékben megnőtt azoknak a lehetőségeknek száma, amelyek esetében az elhúzódó bírósági eljáráson kívül is rendezhetők a jogviták. Mód van például az előzetes bizonyítási eljárás lefolytatására, sőt a közjegyző szakértőt is kirendelhet a jogviták rendezésére. Ez utóbbi lehetőséggel tavaly már közel kétezer esetben éltek a közjegyzők ügyfelei, miközben 2008-ban csak harmincszor. A tények ismeretében pedig valóban könnyebb, gyorsabb és olcsóbb a közjegyző előtti megegyezés.

Mennyiben más az egyezség, mint a megállapodás közjegyzői okiratba foglalása?

A közjegyzői okirat megtámadható, de vitatható a jogalap és a szerződés összegszerűsége is. Az egyezség ugyanakkor önmagában olyan szintű jogintézmény, mint egy másodfokú, jogerős döntés. Azt szoktuk mondani az ügyfeleknek, hogy a megállapodási szándék egyfajta fokmérője az, ha a partnerek elfogadják a közjegyző előtti egyezséget, hiszen így az egyezségi okiratba foglaltaknak minden fél meg akar felelni.

Mégis sokan megelégszenek a közjegyzői okiratba foglalással. Miért?

Talán pont az egyezség véglegessége zavar sokakat. Pedig fontos tudni, hogy az egyezség a kötelezettet is védi: a partner csak és kizárólag az egyezségben foglaltakat érvényesítheti, azon kívül semmilyen más anyagi vagy egyéb követelést nem támaszthat. A felek ugyanabban az ügyben később már nem fordulhatnak bírósághoz.

Mennyiben válnak be az egyezségek?

A bírósági tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyezséggel befejezett perek esetén kevesebb végrehajtásra kerül sor, mint ha a jogvitát a bíróság ítélettel döntötte volna el, noha az egyezségbe foglalt kötelezettségek közvetlenül végrehajthatók. Azt látjuk, hogy a felek között jobb lesz a párbeszéd, így azokban az esetekben sincs szükség további jogi lépésre, amelyekben nem teljesülnek határidőre az egyezségben foglaltak, hiszen ilyenkor a kötelezett maga keresi meg a partnerét, hogy új határidőt ajánljon.

Mennyiben lehet oka a közjegyző előtti megoldásokkal szembeni ellenérzésnek az, hogy azonnali költséggel jár?

Valóban, a közjegyző bevonásának kezdetekor le kell róni a költséget, ám ez számos későbbi bosszúságtól és kiadástól kíméli meg az ügyfelet. Jogvita esetén olyan – bizonytalan kimenetelű – pereskedés kezdődhet, amely évekig is eltarthat, és persze a közjegyző díjazásánál sokkal többe kerül.

A teljes interjú a Világgazdaság pénteki számában olvasható