A koronavírus-válságban egyre népszerűbbé vált az elektronikus fizetés – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese. Megjegyezte, hogy
a járványnak betudható 4,1 százalékos második negyedévi kiskereskedelmi visszaesés ellenére a bankkártyás vásárlások értéke március és június között 12 százalékkal múlta felül a 2019-es hasonló adatokat.
A készpénzes fizetésnél lényegesen kisebb fertőzési kockázattal járó elektronikus fizetést azok is használni kezdték, akik eddig legfeljebb készpénzfelvételkor vették elő a bankkártyájukat. Tállai András szerint ezt igazolja az, hogy a második negyedévben 23,2 százalékkal esett vissza a bankkártyás készpénzfelvételek száma, és az automatákból kivett pénz összege is 13,3 százalékkal csökkent. Ma már mind több helyen igénylik a vásárlók az elektronikus fizetést, ezt is felismerve döntött úgy a kormány, hogy jövő januártól minden olyan kereskedőnek és szolgáltatónak biztosítania kell valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget, aki egyébként online pénztárgép üzemeltetésére kötelezett.
A Pénzügyminisztérium minden lehetséges módon igyekszik segíteni azt a nagyjából 40-60 ezer kereskedőt, akinek az elkövetkező negyedévben meg kell felelnie a jogszabályi követelménynek: a tárca egyeztetést kezd a kamarák és a kereskedelmi szövetségek képviselőivel arról, hogy az érintettek miként kaphatnak megfelelő információkat a szabályozásról és a lehetőségekről. A miniszterhelyettes szerint a piaci szereplők is igen aktívak, a következő hetekben bizonyos, hogy több irányból kapnak majd megkereséseket, ajánlatokat a kereskedők. Fontos ugyanakkor, hogy ők is tájékozódjanak, és ne hagyják a döntést az utolsó pillanatra, a karácsonyi nyüzsgés idejére.
Tállai András emlékeztetett:
a jogszabály hangsúlyosan az elektronikus fizetésről szól, a kereskedőknek nem feltétlenül a bankkártyás elfogadásban kell gondolkodniuk, hiszen márciustól az azonnali fizetési rendszer révén már az átutalások is pillanatok alatt eljutnak a címzetthez, így ezen a módon is lehet gyorsan fizetni.
Tállai András ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évek technikai újításainak köszönhetően a bankkártyás fizetés biztosításához már nem feltétlenül van szükség az üzletekben eddig megszokott bankkártya-elfogadó (POS) készülékekre, a kisebb kereskedőknél már megoldható, hogy egy applikáció segítségével a vállalkozó mobiltelefonja váljon bankkártya-elfogadó készülékké, tovább csökkentve a költségeket.
Az elkövetkező időszak ismeretterjesztő tájékoztatási akciójának egyik fő feladata – mondta Tállai András –, hogy a kereskedők figyelmét felhívják arra, hogy az elektronikus fizetés megteremtésének, fenntartásának költségei ma már kisebbek, mint a készpénzhasználaté.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ma már a kisebb, havi 300 ezer forintos bankkártyás forgalmat lebonyolító kereskedők számára is elérhető a piaci versenyben az 1-1,5 százalékos költségszint.
A gazdasági kimutatások ennél magasabbra teszik a készpénzkezelés költségeit: a pénz átszámolására, őrzésére számított időt és költséget jellemzően nem kalkulálják be a vállalkozók, hogy a pénztárhiányok és a címletváltás költségeiről már ne is beszéljünk – mutatott rá Tállai András.
A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint ráadásul az elektronikus fizetés költségeinél jobban nő a forgalom azokon a helyeken, ahol mód nyílik például bankkártyahasználatra. A kártyás költések esetében az átlagos vásárlási érték 16 százalékot meghaladó mértékben nőtt a második negyedévben: míg 2019-ben április és június között egy kártyás vásárláskor átlagosan 7211 forintot hagytak a pénztárakban az emberek, addig idén, a bezártság hónapjaiban az átlagos kosárérték 8372 forintra emelkedett. Ez – tette hozzá Tállai András – azt is igazolja, hogy helyes volt az a kormányzati döntés, amellyel, a vásárlók biztonságát szem előtt tartva, a korábbi 5 ezer forintról 15 ezer forintra emelték a PIN-kód megadása nélkül lebonyolítható tranzakciók értékét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.