Kínaiak zsákolják az USA-ban tiltott részvényeket

Kína második legnagyobb mobiltelefon gyártóját, a Xiaomit is feketelistára tették az Egyesült Államokban. Donald Trump egyik utolsó lépéseként még 10 vállalattal bővítette azon kínai cégek listáját, amelyekbe amerikai állampolgárok nem fektethetik a pénzüket, és novemberig el kell adniuk a meglévő részesedésüket.

A Xiaomi mellett az olajóriás Cnooc is erre a sorsra jutott, bár elemzők szerint ez kevésbé volt meglepő. A hír hatására 10 százaléknál is többet estek a Xiaomi hongkongi tőzsdén kereskedett részvényei.

A kínai belföldi befektetők számára ugyanakkor kedvező vételi alkalom az amerikai adminisztráció által tiltólistára helyezett cégek Hongkongban jegyzett részvényeinek jelentős áresése. A Stock Connect kereskedési platformot használó befektetők nettó 15,8 milliárd dollár értékű hongkongi részvényt vásároltak az idei év első kilenc kereskedési napján, s a forgalom nagy részét az USA elnöki adminisztrációjának célkeresztjében lévő kínai részvények adták. A befektetések több mint egynegyedét a China Mobile piaca szívta fel, míg az idei első két hétben olajrészvényekbe fektetett pénz 10 százaléka a Cnooc piacán landolt. A Stock Connect platform hongkongi forgalma két hét alatt megközelítette a korábbi havi rekordját.

A China Mobile Kína legnagyobb telekommunikációs szolgáltatója, a Trump-adminisztráció január elején kényszerítette ki, hogy két másik nagy távközlési céggel (China Telecom, China Unicom) együtt felfüggesszék jegyzésüket a New York-i tőzsdén.

Okos lépés a belföldi kínai befektetők részéről, hogy vásárolják az Amerikából kitiltott részvényeket, mert a vállalatok legnagyobb piaca Kína

– vélekedett a Wall Street Journalnak nyilatkozó Justin Tang, a United First Partners ázsiai vezető elemzője. Szerinte a fundamentumok nem változtak, csak annyi történt, hogy az amerikai befektetők nem tudnak vásárolni.

Míg a kínaiak befektetők vásárlási kedvét most az erős jüan (renminbi) is fokozza, s számukra a hongkongi tőzsde a legközelebbi ismert „külpiac”.

A Xiaomi magyarországi képviselete reagált cikkünkre:

„A Vállalat minden országban, ahol üzleti tevékenységet folytat törvényesen, a helyi jogszabályoknak megfelelően működik. A Vállalat polgári célú termékeket és szolgáltatásokat állít elő a lakosság számára. Megerősíti, hogy a kínai hadsereg nem tartozik a tulajdonosai közzé és nem is áll annak ellenőrzése alatt, valamint nem minősül a “Kínai Kommunista Hadsereg Vállalatának”, ahogy azt az NDAA (honvédelmi engedélyezési törvény) meghatározta. A Vállalat megteszi a szükséges intézkedéseket a Vállalat és részvényesei érdekeinek védelmében.

A Vállalat mérlegeli a lehetséges következményeket és felméri azoknak a teljes cégcsoportra gyakorolt hatásait. Amint esedékessé válik, a Vállalat újabb nyilatkozatot fog tenni.”