Ukrajnai háború: Zelenszkij Tomahawkokat kért a béketervéhez, Amerika nem akar atomfegyvereket látni

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai kollégája, Joe Biden és a washingtoni vezetés szemére hányta, hogy nem tudnak titkot tartani. Kiszivárogtatták ugyanis a médiának, hogy Ukrajna BGM–109-es Tomahawk mintájú, önállóan manőverező robotrepülőgépeket (cruise missiles – cirkálórakétákat) kért az Egyesült Államoktól, Washington viszont nem teljesítette a kérést. 

A Fehér Ház „no”-jában szerepet játszhatott, hogy a Tomahawkok kettős rendeltetésűek, azaz hagyományos és nukleáris robbanófejet képesek hordozni. A BGM–109A évekkel ezelőtt még az amerikai hadseregben, a haditengerészetnél W80-as változtatható robbanóerejű (dial-a-yield), 130 kilogrammos, kétlépcsős termonukleáris (hidrogén-) bombával volt felszerelve, amelyen egyharmad Hirosimától tíz Hirosimáig (az ott ledobott bomba erejéig) lehetett beállítani a pusztító erőt. Ráadásul kis méretűek, beleférnek egy 30 × 30 × 80 centiméteres dobozba, melynek a továbbfejlesztését tervezték.

Zelenszkij ultimátumot adott, Oroszország gyanakszik

Zelenszkij „béketervéhez” kötik a zsarolással felérő bejelentést, hogy vagy adnak Ukrajnának hosszú távú, legalább 1500 kilométer hatótávolságú rakétafegyvereket, vagy Kijev létrehozza saját atomfegyverét. Amerika nem akarja, hogy az ukránok bármiféle módon atomfegyverhez jussanak, mert az közvetlenül veszélyeztetné az Egyesült Államok létét, azaz amerikai nemzetbiztonsági létérdekeket sértene. Emellett a Tomahawkok régebbi változatai – amelyeknek esélyük van elkerülni Ukrajnába – sérülékenyebbek. Lassan, körülbelül egy utasszállító sebességével repülnek, gyakorlatilag egyetlen védekezési lehetőségük, hogy nagyon alacsonyan, 30-50 méteres magasságban szelik a levegőt. És még ha minden körülmény adott az ukrán atomfegyver-program felgyorsításához – ami iránt erős kétségeink vannak –, akkor is évekbe telhet, amíg az ukrán hadmérnökök képesek lehetnek a Tomahawkok robbanófejméreteire lekicsinyített, működőképes atomfegyverek előállítására.  

Az, hogy a kijevi vezetés és most már Zelenszkij elnök maga is hangoztatja, hogy az ukrán hadsereg az összeomlás szélén áll, vélhetően egy újabb trükk –írja a Cargrad nevű moszkvai, Kreml-közeli médium az oroszországi sajtó egyik kedvenc „megmondóemberétől”, a német Bild Zeitung újságírójától, Julian Röpckétől idézve. Röpckét egyébként Nyugaton Ukrajna elkötelezett támogatójaként ismerik. Néhány napja közölte, hogy az ukrán hadsereg kifogyott a Patriot, illetve a német IRIS-T lég- és rakétavédelmi eszközökből, „miközben sok száz ilyen rendszerünk, sok ezer rakétánk van”… „Nincsenek szavak, csak harag” – mondta, bírálva a Nyugat vonakodását a még nagyobb Ukrajna-fegyverszállításoktól.

Cél: megrettenteni a Nyugatot

Ám egy oroszországi szakértő, Szergej Lipovoj nyugállományú vezérőrnagy, az „Oroszország Katonatisztjei” nevű civil szervezet elnöke szerint Ukrajna trükközik, szándékosan pesszimistább képet festve a harctéri helyzetről. Ezzel a cél: megrettenteni a Nyugatot, hogy az oroszországi csapatok Ukrajna után megindulnak Európa ellen. Ettől a taktikától Lipovoj szerint az ukránok azt várják, hogy a Nyugat még nagyobb mértékben megnyitja a segélyek zsákját Ukrajna előtt. Aminek tartalma a harmadik éve folyó háború következtében erősen leapadt. Azaz nincs nagyon mit kinyitni.

Tegyük hozzá, hogy Nyugat-Európa katonai raktárai, nehézfegyverzeti (nehéztüzérségi, 155 milliméteres gránátjai) lőszerkészletei gyakorlatilag kimerültek. Hasonló a helyzet az USA-ban is. Bár mind Európában, mind az Egyesült Államokban felerősítették a hadiipari háttér fejlesztését, mégis évekbe telhet, amire a tervbe vett kapacitásbővítés megvalósulhat. És mi lesz akkor, ha addigra az ukrajnai háború régen lecseng, és a nyakunkon marad a sok felesleges lőszer? – aggodalmaskodnak a befektetők, hadiipari vezetők.

Amerika leginkább védőfegyvereket adna Ukrajnának

A legújabb amerikai katonai segélycsomagokban ismét a védőfegyverzeti eszközök (légvédelmi felszerelések) dominálnak. Persze, ezekre ismét szükség van, annak ellenére is, hogy Zelenszkij hosszú hatótávolságú támadófegyverzetet kér a Nyugattól. Hogy a légvédelmi eszközök pótlására, a kapacitások erősítésére van szükség, azt jelzik a romló hivatalos ukrán forrású adatok is, melyek az ukrán védők által semlegesített, lelőtt támadó harci eszközök, 

• drónok, 
• taktikai ballisztikus rakéták,
• hiperszonikus rakéták 

számának, arányának csökkenését mutatják. 

A jelenlegi amerikai vezetésnek a CNN tudomása szerint még mintegy 6 milliárd dollárnyi pénzeszköze van a Joe Biden számára rendelkezésre álló, Lehívható Elnöki Keretből. Azaz pénz még csak lenne, de nincs olyasmi, amire költhetnék, és amire Ukrajnának a legnagyobb szüksége lenne.

Közben a nemzetközi feszültség további növekedésével fontosabbá válik Európa rakétavédelme is. Már mindkét nagyobb hatósugarú, a közép-hatótávolságú (elvben 5500 kilométerig) stratégiai ballisztikus rakéták elfogására kifejlesztett rendszer működőképes: a romániai Deveseluban 2016 óta, a lengyelországi Redzikowóban 2024 óta működik ez a rendszer a csehországi Brdyben lévő radar támogatásával – az amerikai haditengerészet parancsnoksága alatt.