Egyre drámaibb a gazdasági helyzet Kárpátalján

Mint a szovjet világban: Kárpátalján már azt tervezik, hogy kártyás rendszert vezetnek be a tankolásra, hogy korlátozni tudják a fogyasztást. A kisebb kutak már bezártak, a nagyobb láncoknál még kapható üzemanyag, de egyre nagyobb a hiány. 

Már most is csak 10-20 liter tankolható egy alkalommal, de a kártyás rendszerrel még inkább korlátoznák a vásárlást. Az üzemanyaghiánynak több oka is van. 

Sorra érik rakétatalálatok az ukrajnai kőolaj-feldolgozó üzemeket és a tárolókat. Oroszország és Fehéroroszország felől nem érkezik kőolaj, az ország tengeri kikötői is blokád alatt vannak, így csak Nyugat-Európából, szárazföldön jönnek szállítmányok, amelyek viszont nem fedezik a szükségletet. Közben zajlanak a tavaszi mezőgazdasági munkálatok is, és a munkagépeket is fel kell tankolni. A bajokat csak tetézi, hogy hatalmas árrobbanás is várható. A kormány ideiglenesen felfüggesztette az üzemanyagot terhelő jövedéki adót és az áfát, de még így is 30-40 százalékkal drágább a benzin és a dízel, mint a háború kirobbanása előtt. Ezeknek a járulékoknak a visszaépítésével akár a többszörösükre is emelkedhetnek az árak, ami az élet minden területén árfelhajtó hatású lesz.  

További rossz hír az ukrajnaiak számára, hogy a kormány a jelenlegi 1,5 százalékról 3-ra kívánja emelni a hadiadót. A munkavállalók esetében a béreket terhelő különadót 2014-ben, a kelet-ukrajnai harcok kitörésekor vezették be. Ám annak ellenére, hogy már nyolc éve létezik ez az adónem, valamint a kormány évről évre nagyobb tételeket utal ki a költségvetésből a hadsereg finanszírozására, a katonák felszereltsége sok kívánnivalót hagy maga után. 

A jelenleg zajló háborúban önkéntesek folyamatosan gyűjtenek a seregnek. A befolyt összegekből tartós élelmiszert, terepjárókat, éjjellátó készülékeket, golyóálló mellényeket, mindenféle egyéb felszerelést vásárolnak az orosz agresszió ellen harcoló fegyveresek számára. 

A nyolc éve fizetett hadiadó ellenére haditechnika szempontjából sem áll túl fényesen a hadsereg, ezért az ország vezetői folyamatosan fegyverszállítmányokat kérnek a világ országaitól. 

Nem enyhül a belső menekülthelyzet sem. Ugyan sokan már visszatértek Kijevbe, de továbbra is több millióan a biztonságosabb nyugat-ukrajnai régiókban tartózkodnak. Csak Kárpátalján 400 ezren vannak. 

Olena Suljak, a kormányzó Nép Szolgája parlamenti frakcióvezető-helyettese azt ígéri, hogy mindenkit, akinek a harcok miatt odaveszett az otthona, új lakáshoz juttatnak. Ígérete szerint a bajbajutottak ott kapnak ingatlant, ahol szeretnének, azaz nem feltétlenül kell visszatérniük eredeti lakóhelyükre. Ez egyben azt is jelenti, hogy vélhetően sokan lesznek, akik Kárpátalján szeretnének maradni a háború után is. Nyugat-Ukrajnában 600 ezer új lakásra lehet szükség, közölte Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője. Arról viszont nincs információ, hogy Ukrajna milyen forrásból fedezné ezt a hatalmas újjáépítést. Miután a hazai gazdaság romokban hever, a GDP-visszaesés az idén elérheti akár a 40 százalékot is, a lakásépítési program finanszírozása érdekében is minden bizonnyal külföldi partnereihez fordul segítségért, mint ahogy a költségvetési hiány fedezése miatt is. Kijev havi 5 milliárd dollárt kér a nemzetközi szervezetektől, hogy finanszírozni tudja a szociális kiadásokat és a háború folytatását. A közgondolkodás azon alapszik, hogy a Nyugat adósa Ukrajnának, ezért nem is kölcsönben gondolkodnak, hanem vissza nem térítendő támogatásokban.