Törékeny, de kezd működni a balkáni összefogás

Bizonyos nézőpontból úgy látszik, hogy a nyugat-balkáni térség országait nehéz vagy lehetetlen integrálni a mindig újraéledő viták, ellentétek miatt. A közelmúltban még úgy tűnt, hogy a világpolitikai események miatt a kezdetben mini-Schengennek nevezett, majd a Nyitott Balkán névre átkeresztelt kezdeményezés is kudarcba fullad. Észak-Macedónia, Szerbia és Albánia képviselői még tavaly nyáron aláírtak egy kereskedelmi, egységes munkaerőpiac létrehozására vonatkozó, valamint egy rendkívüli helyzetekben egymásnak nyújtott segítségre vonatkozó megállapodást. 

A többiek csatlakozása azonban még várat magára. A héten a regionális kezdeményezés Ohridban megtartott kétnapos csúcstalálkozóján – még ha csak megfigyelői, illetve vendég státusban is, de – részt vett Dritan Abazović, Montenegró miniszterelnöke, vendégként Bosznia-Hercegovinát pedig Zoran Tegeltija, a Miniszteri Tanács elnöklője képviselte. Várhelyi Olivér uniós szomszédságpolitikai és bővítési biztos is jelen volt, Gabriel Escobar, az USA nyugat-balkáni különmegbízottja pedig videólinken csatlakozott. Mindez arra utal, hogy az elképzelésnek mégis van jövője, és további országok csatlakozhatnak a három alapítóhoz. 

A részt vevő államok képviselői az egymás felsőoktatási diplomáinak kölcsönös elismerésére vonatkozóan, valamint a turizmus, a kultúra és az adóeljárás területére vonatkozó együttműködési megállapodásokat, illetve memorandumokat írtak alá. 

A balkáni projekt célja, hogy összekösse az embereket, akik ezáltal önállóan képesek megoldani problémáikat – emelte ki Alekszandar Vučić szerb elnök a csúcstalálkozó nyitórendezvényén. A Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia közötti eddigi gazdasági együttműködés már érezteti hatását, a kereskedelmi forgalom növekedését a számok mutatják: az első egyezmények aláírása óta 13 százalékkal nőtt a határokat átlépő áruszállító teherautók száma, annak ellenére, hogy bizonyos időszakokban és bizonyos árufélékre – elsősorban gabonafélékre – vonatkozóan kiviteli korlátozások voltak érvényben. 

De nemcsak pénzügyi szempontból, hanem az országok egymás iránti viszonyulásának tekintetében is javulás tapasztalható – árulta el a szerb elnök, hozzátéve, a Nyitott Balkán annyira jó projekt, hogy évről évre egyre többen csatlakoznak majd hozzá. Montenegrót hivatalosan is meghívták, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez.
Edi Rama albán miniszterelnök is úgy vélte, hogy az ukrajnai háborút követően az összefogás jelentősége felértékelődött.  Megemlítette, hogy az ukrajnai konfliktus kitörése után Szerbia például búzával segítette országát. 

A térségben egymásra vagyunk utalva. Végre megértjük egymást, segítünk egymásnak, és ugyanaz a célunk, nevezetesen a fejlődés és a versenyképesség erősítése – mondta Dimitar Kovačevski észak-macedóniai miniszterelnök.

А kezdeményezéshez eddig sem Montenegró, sem Bosznia-Hercegovina nem csatlakozott. Előbbinek azért vannak vagy voltak fenntartásai, mert az államvezetés az uniós integráció alternatívájaként éli meg, nem olyan együttműködési programként, melyben párhuzamosan is részt lehet venni. Bosznia-Hercegovina Zoran Tegeltija szerint az októberben esedékes választások után csatlakozik.

Várhelyi Olivér szerint a kezdeményezés gyorsabbá teheti az országok európai integrációját. A vélemények azonban megoszlanak olyan szempontból is, hogy míg egyesek az EU előszobájaként tekintenek a kezdeményezésre, mások szerint a tagság egyfajta szurrogátuma lehet csupán.