Launching ceremony for MSDF's new submarine
A launching ceremony for the Japan Maritime Self-Defense Force's submarine Hakugei is held at a shipyard in Kobe, western Japan, on Oct. 14, 2021. The 84-meter submarine is planned to be commissioned in March 2023. (Photo by Kyodo News via Getty Images)

ÜZLETRE HANGOLUNK

Oroszország attól tart, hogy Japán hátba támadhatja

Az ukrajnai háború kirobbanása, a rendszeres észak-koreai rakétakísérletek és Kína folyamatos fenyegetőzése Tajvannal szemben arra késztette Japánt, hogy hagyjon fel az évtizedek óta tartó pacifista politikával. A szigetország kormánya bejelentette, hogy megduplázzák a védelmi kiadásaikat, hogy a jelenkor veszélyeivel szemben felkészültek legyenek. Oroszország, akivel a második világháború óta sem kötött békét Japán, közölte, hogy nem örül a békés politika feladásának.

Szerkesztő: P. A. R.

2023.01.03, 08:56

Oroszország nem nézi jó szemmel, hogy Japán a második világháború óta először elkezdte fokozni a védelmi kiadásait . A világháborút követően Japán a GDP 1 százalékára mérsékelte az ilyen irányú költéseit, hogy ezzel megnyugtassa a győztes országokat, a szomszédos nemzeteket és a NATO-tagokat. Ez az összeg gyakorlatilag csak haderejének a minimális szinten tartására volt elég, annak érdekében, hogy az ország védekezni tudjon egy külső támadás esetén. Azonban Kína folyamatos agresszív fellépése Tajvannal szemben, Észak-Korea sorozatos rakétakísérletei a Japán-tengeren és Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja a japán kormányt és a társadalmat is arra ösztönözte, hogy felhagyjon a pacifista politikával.

A kormány bejelentette, hogy

Japán 2022-től kezdve a GDP 2 százalékát fogja a hadiiparra fordítani,

ezzel pedig néhány éven belül az egyik legütőképesebb hadsereggel rendelkezhet az ország. Oroszország külügyminiszter-helyettese, Andrej Rudenko egy interjúban arról beszélt, hogy Japán fegyverkezése veszélyezteti Oroszország és az ázsiai csendes-óceáni térség biztonságát.

Japán a bérnövekedés ösztönzésével pörgetné fel a fogyasztást

Kisida Fumio kormánya a bérek emelésével akarja a következő évben felpörgetni a fogyasztást és élénkíteni a szigetország gazdaságát, ezt adókedvezményekkel is elősegítenék. Mindez nem meglepő, hiszen a kormány népszerűsége a megélhetési költségek emelkedése közepette csökken.

Rudenko figyelmeztetett:

Ha ez a gyakorlat folytatódik Japán részéről, Oroszországnak nem marad más választása, mint meghozni a megfelelő ellenintézkedéseket, hogy szavatolja a biztonságát

– a külügyminiszter-helyettes erről a TASZSZ-nak adott interjújában beszélt. Hozzátette, hogy figyelemmel kíséri Japán felgyorsított fegyverkezését, a pacifista politika feladását. Moszkva azt is kifogásolja, hogy Tokió a régión kívüli országokkal (az Egyesült Államokkal) tartott közös hadgyakorlatot nem messze Oroszország határaitól.

Japán tevékenysége komoly kihívás országunk számára. Figyelmeztetjük Tokiót, hogy készek vagyunk az arányos ellenintézkedések megtételére

– hangsúlyozta Rudenko.

Nem lesz béke Japánnal

Oroszország és Japán a második világháború óta nem kötöttek békeszerződést egymással. Rudenko arról is beszélt a TASZSZ-nak, hogy Japán a fegyverkezése mellett nyíltan oroszellenes politikát folytat, ami lehetetlenné teszi, hogy az évtizedek óta várt békét megkösse a két ország.

Teljesen nyilvánvaló, hogy lehetetlen megvitatni egy ilyen dokumentum aláírását egy olyan országgal, amely nyíltan barátságtalan álláspontot képvisel

– mondta a miniszterhelyettes. Korábban zajlottak tárgyalások a hivatalos béke megkötéséről a két ország között.

Rudenko azt is kifogásolta, hogy Japán csatlakozott a nyugati országokhoz az országa elleni szankciók foganatosításában az általa „ukrajnai különleges katonai műveletnek” nevezett akció elindulása után. Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint ezzel csak azt érte el Tokió, hogy az addigi diplomáciai eredményeiket teljesen eltörölte a felek között.