A legjobb munkaerő menekül el Ukrajnából – A nagy kérdés: visszatér-e még valaki?

A háború kitörése után ukránok milliói voltak kénytelenek elhagyni otthonukat és külföldre menekülni. Nagy részük még mindig Ukrajnán kívül maradt. Kik ők, hogyan élnek és mik a terveik a jövőre nézve? Ennek kiderítésére a Center for Economic Strategy szervezet és az Info Sapiens kutatási ügynökség végzett felmérést a külföldre távozó ukránok körében.

Többségében nők és gyerekek menekültek el

A felmérés eredményei szerint a külföldre távozó ukránok fele gyerek. A felnőttek körében a többség (83 százalék) nő, 42 százalékuk a 35–49 éves korosztály képviselője. Ez az eredmény nem meglepő, hiszen a nők gyermekeik biztonsága érdekében hagyták el az országot, míg a férfiak többségének a hadiállapot idején tilos külföldre távoznia.

Az ukrán menekültek nagy része a háború miatt elvesztette a jövedelmét. 2022. február 24-ig mindössze 4 százalékuknak hiányzott a pénz az élelemre, 8 százalékuknak csak az ellátásra elég pénze volt. Jelenleg 12 százalékuknak még élelmiszerre sem jut, 28 százalékuk pedig kizárólag élelemre költ.

A felnőtt menekültek túlnyomó többsége (70 százalék) felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ez a mutató sokkal magasabb, mint a felsőfokú végzettségűek aránya Ukrajnában (29 százalék) és az EU-ban (33 százalék). Ez azt eredményezheti, hogy az ukrán menekültek könnyebben tudnak majd munkát találni az EU-ban, másrészt ez a magasan kvalifikált szakemberek hiányát okozhatja Ukrajnában.

Az uniós segélyek is visszatartó erejűek

Az ukrán menekültek többsége Lengyelországban (38 százalék), Németországban (20 százalék), Csehországban (12 százalék) és Olaszországban (6 százalék) tartózkodik. Ezekben az országokban ideiglenes védelmi státuszt kaphatnak, amely jogot biztosít számukra a tartózkodásra, a munkavállalásra, az egészségügyi ellátásra és az oktatásban való részvételre.

A legbőkezűbb a szociális segélyek terén Németország: ott az ukránok havi 400 euró munkanélküli-segélyt, továbbá gyermekellátást (a gyermek életkorától függően havi 285-376 euró) és lakásbérleti támogatást kaphatnak. Lengyelországban az egyetlen rendszeres segély, amelyet a menekültek kaphatnak, a gyermektámogatás (körülbelül havi 100 euró). Csehországban az ukránok csak egyszeri segélyben részesülhetnek (körülbelül 200 euró). Olaszországban három hónapon keresztül havi 300 eurót folyósítanak számukra.

Emiatt Lengyelországban az ukránok 56 százalékának, Olaszországban pedig 50 százalékának nincs pénze az alapvető szükségletekre. Németországban az ukránok 76 százaléka kap elegendő fizetést az alapvető szükségletekre, 14 százalékuk pedig jómódban él.

Az országok eltérő politikája az ukránok változó munkaerőpiaci alkalmazkodásához vezet. Németországban a menekültek mindössze 15 százaléka dolgozik, Olaszországban ez az arány 12 százalék. Lengyelországban az ukránok 41 százaléka, Csehországban 47 százaléka áll alkalmazásban.

Visszatérnek a menekültek Ukrajnába?

Az ukránok 50 százaléka határozottan tervezi a hazatérést, 24 százaléka inkább tervezi. Azonban minél tovább tart a háború, annál többen alkalmazkodnak a külföldi élethez, és nem térnek vissza Ukrajnába.

A megkérdezettek fele a visszatérést csak a háború végét követő időszakra fontolgatja, harmada a harcok és a légicsapások megszűnése esetére. A gazdasági tényezők is fontosak: sokakat visszatart a jól fizetett állás hiánya és az alacsony életszínvonal.

Fennáll annak a lehetősége is, hogy a felnőttek visszatérnek Ukrajnába, középiskolás korú gyermekeik pedig külföldön maradnak. A felmérésből is ez derül ki, ugyanis a menekültek 40 százaléka szeretné, hogy gyermekei külföldön tanuljanak tovább.

Ukrajnában már a háború előtt is nehéz volt a demográfiai helyzet: a lakosság elöregedett, a halálozási arány meghaladta a születési számokat. A magasan képzett menekültek és gyermekeik külföldön maradása komoly veszély az ukrán gazdaságra. 

Mi lehet a megoldás?

Fontos az uniós államokkal való együttműködés az ukránok visszatérése érdekében. Kijevnek meg kell győznie európai partnereit arról, hogy a menekültek hazatérése az ország segítésének újabb formája. Minél többen térnek vissza, annál gyorsabban fog növekedni a gazdaság. Ez szintén hozzájárul Európa biztonságához, és elősegítheti azt, hogy az EU-nak kevesebbet kelljen költenie Ukrajna újjáépítésére.

Második lépésként elengedhetetlen az érintett régiók háború utáni gyors újjáépítése, a külföldre menekültek többségének ugyanis nincs hova visszatérnie. Megoldásként felmerülhet a biztonságosabb régióban való elhelyezkedés és az átképzések segítése. A jól fizető állás megtalálásának lehetősége Ukrajnában ösztönzőleg hathat a visszatérésre.