Egyre nagyobb lyuk tátong a román költségvetésen, elküldték az adóhatóság vezetőjét

Távozik tisztségéből a román adóhatóság (ANAF) elnöke, Lucian Heius hétfőn este jelentette be döntését a közösségi oldalán. A tisztségét mindössze egy éve betöltő Heius váratlan lemondása mögött egyértelműen az áll, hogy jóval kevesebb bevétel folyt be idén az államkasszába a tervezetthez képest. Miközben nem indokolja meg távozása okait, a tavaly májusban kinevezett tisztségviselő azt állítja, hogy mandátuma idején az ANAF-nak sikerült teljesítenie az országos helyreállítási terv mérföldköveit és a kormányprogram célkitűzéseit.

„Számadása” szerint 2022-ben 353,3 milliárd lej (1 lej 75 forint) adót hajtott be az intézmény, 58 milliárd lejjel többet, mint egy évvel korábban, és 27,99 milliárd lej értékű áfát térítettek vissza az előző évi 24,34 milliárd lejhez képest. Heius beszámol arról is, hogy az idei év első öt hónapjában 11,451 milliárd lej áfát fizetett vissza az adóhatóság. Mandátuma alatt 50 979 ellenőrzést végeztek az adófizetőknél, jogi és természetes személyeknél, ami összesen 3,688 milliárd lej adótöbbletet eredményezett az államkasszának, az elvégzett 25 274 dokumentum-ellenőrzés révén pedig 554,2 millió lej többletösszeget gyűjtöttek be.

Bár erre már külön nem tér ki, a Heius által közzétett táblázatból egyértelműen kiviláglik, hogy 

Az is kiderül: a hiány túlnyomó többsége onnan származik, hogy a nagy adófizetőnek számító társaságoktól nem sikerült behajtani a pénzügyi tárca által amúgy is túlbecsült közterheket.

A bajokra amúgy rávilágít a pénzügyminisztérium ugyancsak hétfőn közzétett jelentése, miszerint a GDP-arányos költségvetési hiány a március végén jegyzett 1,42-ről 1,72 százalékra, 27,35 milliárd lejre nőtt április végére. A múlt év azonos időszakában 1,23 százalékos volt a GDP-arányos deficit. A tárca közleménye szerint a költségvetési hiány mélyülését többek között a közberuházásoknak az elmúlt év azonos időszakához képest jegyzett 58 százalékos növekedése, az energiadrágulások 3,57 milliárd lejes lakossági és vállalati kompenzálása, az adóbehajtás ütemének lassulása és a Támogatás Romániának elnevezésű program második szakaszának a megvalósítása okozta. Románia már tavaly ama uniós országok közé tartozott, amelyekben a legnagyobb, 6,2 százalékos költségvetési hiányt jegyezték; 2021-ben 7,1 százalékos volt a román deficit.

Nem véletlen, hogy bukaresti sajtóértesülések szerint Lucian Heius lemondását maga Nicolae Ciuca miniszterelnök kezdeményezte az adóhatóság tevékenységét ért kifogások miatt. Nemrég a kormány éppen amiatt kényszerült takarékosságra , hogy az ANAF adatai szerint az első negyedévben az állami bevételek nagyságrendileg egymilliárd euróval kisebbek voltak a tervezettnél, ami az egész évre kivetítve négymilliárd euróval növelné az amúgy is magas (a GDP 4,4 százalékára tervezett) államháztartási hiányt. Emiatt a Ciuca-kabinet létszámstopot vezetett be a közszférában (ami az egészségügyre és a tanügyre nem vonatkozik), 

Még inkább növelheti a költségvetési hiányt, hogy a kormány egyre több társadalmi kategória béremelés-követelésével szembesül. Miközben nem sikerült megegyezni a tanügyi szakszervezetekkel, emiatt tovább tart az oktatásban dolgozók május 22-én kirobbantott – a hárompárti kormánykoalíció által tervezett miniszterelnök-cserét is meghiúsító – általános munkabeszüntetése, sztrájkot helyeztek kilátásba a vasutasok és az egészségügyi alkalmazottak, június elején utcai tiltakozóakció-sorozatot hirdettek a rendvédelmi szervek dolgozói, kedden pedig japán sztrájkba léptek a börtönőrök.