Keresztbe tett a pedagógussztrájk a román kormányfőcserének

Amint azt sejteni lehetett, elmarad Nicolae Ciuca román miniszterelnök péntekre beharangozott lemondása, az ötödik napja tartó tanársztrájk egyelőre meghiúsította a hárompárti nagykoalíció másfél évvel ezelőtt körvonalazott terveit. A szociáldemokraták (PSD), a liberálisok (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta koalíció vezetői pénteken reggel bejelentették, hogy a liberális miniszterelnök a helyén marad, most a szakszervezetekkel való megegyezésre, a társadalmi válság megoldására koncentrálnak. 

A koalíció két román pártja még 2021 novemberében megállapodást kötött arról, hogy a 2024-es választásokig felváltja irányítják a kormányt: 2023 májusáig Nicolae Ciuca liberális pártelnök látja el a miniszterelnöki teendőket, ekkor pedig átadja székét Marcel Ciolacunak, a PSD vezetőjének. Mindemellett több más miniszteri tárcát is kicserélni készült egymás között a két alakulat. Néhány héttel ezelőtt azonban nézeteltérések támadtak a szocdemek és a liberálisok között, az előbbiek ragaszkodtak az eddig is általuk irányított közlekedési tárca irányításához, míg a PNL szemet vetett a pénzosztó tárcák egyikének számító fejlesztési minisztériumra. Ezt azonban az RMDSZ-es Cseke Attiláé, márpedig a magyar szövetség (amelynek emberei irányítják még a környezetvédelmi, valamint a sportügyi minisztériumot) jelezte: mivel nem részese a politikai vetésforgóról született megállapodásnak, nem hajlandó lemondani egyetlen tárcáról sem.

Legutóbb a koalíciós egyeztetések teljesen elakadtak, 

Idén nem lesz béremelés

A múlt héten azonban béremelési követeléssel rukkoltak elő a tanügyi szakszervezetek, a 220 ezer oktatásban dolgozó többsége pedig előbb figyelmeztető sztrájkot, május 22-től, hétfőtől pedig általános munkabeszüntetést hirdetett. A szakszervezetek a bérek 25 százalékos emelését és egy olyan jogszabály elfogadását kérik a kormánytól, amelyik szavatolja, hogy a pályakezdő pedagógusok fizetése az országos bruttó átlagbérnek megfelelő összeg lesz. (A pályakezdők nettó fizetése jelenleg 180 ezer forintnak felel meg, míg az országos nettó átlagbér 300 ezer forintnak.) A munkakonfliktus még inkább elmérgesedett, amikor a kormány jelezte, hogy leghamarabb jövőre áll módjában emelni az oktatásban dolgozók bérét, idén mindössze két részletben folyósítandó, összesen 2500 lejre (1 lej 75 forint) rúgó, „szakmai ösztönzőnek” szánt bérjuttatást tud nyújtani a pedagógusoknak. Ezt az ajánlatot a tanárok megalázónak nevezték, és leszögezték: folytatják a sztrájkot.

Nicolae Ciuca miniszterelnök – aki szerdán még előrebocsátotta, hogy május 26-án távozik hivatalából – péntek reggel bejelentette, mégsem mond le. Ehhez alapvetően hozzájárult Klaus Iohannis államfő előző napi állásfoglalása, amely szerint a kormányfőcsere nem valósítható meg, amíg le nem zárulnak a kormány és a szakszervezet közötti egyeztetések. 

Prioritás az oktatás és az egészségügy

A kormányfő felhívást intézett a pedagógusokhoz, értsék meg, hogy az általuk megfogalmazott béremelési követelés felborítaná a költségvetés egyensúlyát, egyúttal arra hivatkozott, hogy kormánya tavaly 8 milliárd lejes többlettámogatást nyújtott az oktatási ágazatnak. A koalíció vezetőinek sajtótájékoztatóján a miniszterelnöki tisztség várományosa, Marcel Ciolacu is úgy vélte, hogy amíg nem találnak megoldást a tanügyi alkalmazottak sztrájkjának megszüntetésére, addig a koalíció nem foglalkozhat a kormányfőcserével. Hozzátette, a leendő kormány „első számú prioritásként” fogja kezelni a tanügy és az egészségügy helyzetét. Helyesnek nevezte a döntést a kirobbant válság nyomán pozícióit megőrző RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is, aki szerint a kormány és a koalíció ismeri az oktatási rendszer problémáit, amelyek szerinte „lépésről lépésre” megoldhatók.

Kérdés azonban, hogy miként, hiszen már a szakszervezetek eredeti, 15 százalékos béremelési követelése is 3,6 milliárd lejes többletkiadást jelentene a román költségvetésnek, míg a 25 százalékos 8 milliárdost (600 milliárd forint) feltételezne. Márpedig a Ciuca-kabinet május elején takarékossági intézkedéseket jelentett be a tervezettnél alacsonyabb költségvetési bevételek miatt, a költségvetési hiányt egymilliárd euróval szeretnék lefaragni. 

Elmaradó költségvetési bevételek

Létszámstopot vezettek be a közszférában (ami az egészségügyre és a tanügyre nem vonatkozik), 10 százalékkal csökkentik a minisztériumok dologi kiadásait, felére csökkentik a minisztériumi tanácsadók számát, és megtiltják, hogy egy tisztségviselő kettőnél több állami intézményben töltsön be igazgatótanácsi tagságot. A nadrágszíjat azért kell összehúzni Bukarestben, mert az adóhatóság szerint az első negyedévben az állami bevételek nagyságrendileg egymilliárd euróval kisebbek voltak a tervezettnél, ami az egész évre kivetítve négymilliárd euróval növelné az amúgy is magas (a GDP 4,4 százalékára tervezett) államháztartási hiányt.