BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Katar kitörési pontnak tekinti a foci-vb-t

Gőzerővel épül Katarban a 2022-es labdarúgó-világbajnokság infrastruktúrája, így a következő években már a turisták minél színvonalasabb kiszolgálására fókuszálhat az ország.

Négy év múlva már csak a két elődöntő, a bronzmeccs és a december 18-i döntő lesz hátra a 22. – és a világ első, európai számítás szerint téli – labdarúgó-világbajnokságból, amelyet Katar rendez. Bár írhatnánk feltételes módban is, hiszen nyolc évvel a 2010-es döntés után is születnek új és új ötletek. Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke például idén ősszel már arról beszélt, hogy a 2022-es vb is 32-ről 48 csapatosra emelt létszámmal zajlana, s azért, hogy a házigazdának ez ne jelentsen további terhelést, a környező országokban is rendeznének mérkőzéseket. Mindez abban az időszakban, amikor Katar – vélelmezett Irán-barátsága miatt – szinte teljesen elszigetelt az arab világban, az aktuálpolitikát tökéletesen ignoráló elgondolás, arról nem is beszélve, hogy a felkészülést is megnehezítené egy ilyen last minute ötlet.

Nem mintha attól kellene tartani, hogy az öböl menti ország adott esetben ne vállalná be egymaga a többletfeladatokat – jól látható, hogy Katar a sportra mint turisztikai vonzerőre épít. Az ország 2015-ben férfi-kézilabdavilágbajnokságot szervezett, amelyen a honosított játékosaival ezüstérmet szerzett. A foci-vb-t ugyanakkor már egyértelműen az ország propagálására szánják, egyelőre híre sincs annak, hogy itt is összevásárolt dream team készülne a hazai rendezésű világeseményre.

Fotó: AFP

Ha a csekély támogatással bíró FIFA-elnöki ötlet a létszámemelésről mégis valóra válna, a katariak vélhetően akkor is találnának megoldást, noha most más világ van, mint a jelentkezéskor. A dolgok átgondolását jelzi, hogy noha az eredeti tervek tizenkét stadionról szóltak, a rendezők és a FIFA végül nyolclétesítményes lebonyolításban állapodott meg. Hasszan al-Tavadi, a szervezőbizottság első embere nyugodtan bejelenthette, hogy a módosított forgatókönyv szerint szükséges létesítmények 2020–21-re elkészülnek.

A költségeken már korábban vágtak, de a diplomáciai elhidegüléssel járó gazdasági blokád tovább növeli a terheket, amelyek így ma már 200 milliárd dollárra (56 ezermilliárd forintra) rúgnak. A legutóbbi világbajnokságot Oroszország rendezte 11,6 milliárd dollárért. Igaz, a beruházásokba a szervezők beszámítják például a katari főváros, Doha egyszerre épülő négy(!) metróvonalát, amelyeket akár már jövőre használni lehet. De az sem lesz két fillér, hogy a stadionokat – ahol a téli időszakban is 30 fok feletti a hőmérséklet – hűthetővé alakítják.

Az igazán nagy kérdés persze az, hogy Katar valóban felkészült-e egy ilyen, turisztikai szempontból is kiemelt jelentőségű rendezvény szervezésére. E téren érdekes kettősséget figyelhet meg a Dohába látogató. Egyrészt a helyiek nagyon fontosnak tartják, hogy minél több turista érkezzen az országba – a nemzeti légitársaság, a Qatar Airways például évente többször is egyéjszakás, ötcsillagos szállást kínál a városon átutazóknak –, s a turisztikai vásárokon is egyre igényesebb ajánlatokkal van jelen az öböl menti ország.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.