Miután január 22-én az ötszörös aranylabdás Cristiano Ronaldo elfogadta felfüggesztett börtönbüntetését adócsalási ügyében, és aláírta megállapodását a spanyol adóhatósággal – melynek értelmében 18,8 millió eurót (5,9 milliárd forintot) fizet az államkasszába –, érdemes megnézni, hogy miért pont Spanyolországban burjánzik az adócsalás, és kik a sportvilág legnagyobb adóelkerülői.
Kreivich Orsolya
2019.01.31, 17:46
Megosztom a cikket
Az elmúlt évek két legnagyobb médianyilvánosságot kapott adócsalási botránya a spanyol liga két gigasztárjához, Lionel Messihez és Cristiano Ronaldóhoz kapcsolódik. Míg utóbbit múlt héten ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre és 18,8 millió eurós (5,9 milliárd forint) bírságra, addig előbbi ügye már évekkel ezelőtt rendeződött.
A Barcelona támadója és a menedzsereként funkcionáló édesapja 2007 és 2009 között 4,1 millió eurót felejtett el befizetni a spanyol államkasszába. Messi állította, hogy neki a világon semmi köze nincs a csaláshoz, a hatóságok emberei azonban nem ültek fel a szokásos „ártatlan vagyok” szövegnek. A legfelsőbb bíróság jóváhagyásával Messi és édesapja 21 hónapos felfüggesztett börtönbüntetést kaptak, ugyanis
a spanyol jogszabályok szerint a két évnél rövidebb büntetéseket felfüggesztik, ha az illető büntetlen előéletű.
Messi, Ronaldo és Neymar is az adócsalók közé tartozik Fotó: AFP
Azonban nem csak a világ két legnépszerűbb focistájának gyűlt meg a baja a spanyol adóhatósággal, hanem az egykor a Barcelona kötelékében futballozó Neymarnak is, aki 2012-14 között titkolt el 56,4 millió eurónyi bevételt. Az azóta Párizsba szerződött játékos még Ronaldónál is rosszabbul járt, neki 45 millió eurót kellett befizetni.
A Beckham-törvény
De miért pont Spanyolországban történnek a legnagyobb csalások? A válasz roppant egyszerű:
létezik a spanyoloknál egy olyan törvény, amely a külföldi munkavállalók érdekeit védi, és meglehetősen nagy adókedvezményhez juttatja őket.
A törvényből először a Manchester Unitedtől a Real Madridhoz igazoló David Beckham kapacitált, ezért a jogszabályt el is nevezték Beckham-törvénynek. Az eredeti szabály szerint a külföldi munkavállalóknak csak 24 százalék adót (2012-ben ezt 24,75-re emelték) kell befizetni, míg azoknak a spanyoloknak, akik évi 60 ezer eurónál magasabb keresettel rendelkeznek 43 százalékot.
A Beckham-törvény feltételei:
A kedvezményre jogosult az előző tíz esztendőben nem élhetett tartósan Spanyolországban.
A kedvezményre jogosultnak Spanyolországban kell letelepednie, és spanyol céggel kell szerződéses viszonyban lennie.
A kedvezményre jogosult munkavégzése csak 15 százalékban történhet Spanyolországon kívül.
David Beckham a lehető legjobbkor érkezett Spanyolországba Fotó: AFP
A törvény eredeti szándéka elvileg jónak tűnt, hiszen
a cél az volt, hogy a magasan képzett külföldi munkaerőt Spanyolországba csábítsák, ám azzal nem számoltak, hogy az ország ezzel egyúttal a sztárfocisták luxusparadicsomává is válik, tekintve, hogy óriási összegeket tudnak így megspórolni.
További csavar a történetben, hogy a La Liga sztárjainak csak a spanyol földön szerzett ingatlanok, szponzorszerződések és fizetések után kell adót fizetni. Ha tehát Messi vagy Beckham az Adidasszal üzletelt éppen, a helyi hatóságok nem szólhattak bele a szerződésekbe az adóügyeket illetően, hiszen akkor adott esetben nemzetközi együttműködésről volt szó.
Messi és Ronaldo ügye annyiban különbözött egymástól, hogy míg utóbbi külföldi munkavállalóként, portugálként érkezett az országba, addig Messi már gyerekkora óta – 13 évesen érkezett – ott élt, így őt spanyolként kezelték az adóhatóságok. 2005-ben meg is kapta a spanyol állampolgárságot, így ő a Barcánál nem is számít idegenlégiósnak. Magyarul: Messi eleve nem vehette volna igénybe a Beckham-törvényt.
A fentiekből egyértelműen látható, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem kizárólag „divatból” szerződtek a La Liga-ba a legnagyobb sztárok, hanem mert olyan előnyökkel adózhatnak, amelyet semmilyen más országban nem tehetnének meg.
Évtizedekre nyúlik vissza a sportolók adócsalási kedve
A már-már rendszerszinten működő spanyolországi adócsalásokkal szemben voltak olyan sportolók is, akik egyéni „kalandorként” űzték az adócsalást. Ilyen például az O. J. Simpson, a San Francisco running back-je, akinél 2013-ban 515 ezer dolláros adótartozást állapítottak meg a hatóságok.
O. J. így kénytelen volt eladni fényűző, híres floridai otthonát, hogy be tudja fizetni a tartozást.
Mike Tyson amerikai bokszolónál több mint 25 milliós tartozást állapítottak meg 2005-ben, miután csődöt jelentett. Az ökölvívó ezután tért vissza a közéletbe: többek közt a Másnaposok (Hangover) c. vígjátékban és egy HBO-produkcióban is láthattuk.
O. J. Simpson nemcsak adócsalás miatt járt a bíróságra: megvádolták gyilkossággal és emberrablással is Fotó: AFP
Tyson elmondása szerint a médiaszerepléseiből befolyó összeg egyenesen az amerikai adóhatóságoknál landolt.
Boris Beckernek, a valaha volt legismertebb német sportolók egyikének még a 90-es évek elején gyűlt meg a baja az adóhatósággal. A hatszoros Grand Slam-győztes teniszező 1991-93 között felejtett el 1,7 millió eurót befizetni.
Miután bűnösségét beismerte, 2002-ben 3 millió eurót fizetett be büntetésként.
Steffi Graf ugyan megúszta, de Peter Graf 4 év börtönt kapott Fotó: AFP
A sportvilág egyik legismertebb adócsalása a német teniszlegenda Steffi Graf és édesapja Peter Graf nevéhez fűződik. Az apa, aki lánya pénzügyi dolgait intézte, évekig mulasztotta el adózási kötelezettségeit, sok évig nem fizette be Steffi pénzdíjai után az adót.
Peter Graf nem úszta meg olyan könnyen, mint a fentebb említett sztárok, 4 év börtönbüntetésre ítélte a német bíróság.
Ellentétben viszont a Messi-üggyel – aki szintén édesapjával együtt keveredett bajba – Steffi Grafnak elhitték, hogy nem tudott apja „stiklijeiről”, így ő büntetlenül úszta meg az ügyet.
Ronaldo megegyezett a spanyol adóhatósággal
Az ötszörös aranylabdás Cristiano Ronaldo kedden elfogadta felfüggesztett börtönbüntetését adócsalási ügyében, és aláírta megállapodását a spanyol adóhatósággal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
