Ha sportról van szó, minden felépül

Nem titok, hogy a sportra stratégiai ágazatként tekint a kormány, az új cél azonban minden korábbinál nagyratörőbb: az események számossága és presztízse tekintetében 2030-ig Budapest legyen Európa top három globális sportfővárosának egyike. Egy másik fontossá vált terület példájával élve: ha már a magyarországi éves filmes költések meghaladták a százmilliárd forintot, és Budapest London után a második legnépszerűbb forgatási helyszínné vált a kontinensen, akkor a következő években a sportesemények terén is a brit főváros „üldözője” lehet Budapest.

Az ambiciózus sporttörekvések egyik szimbóluma a már Puskás Arénaként emlegetett új nemzeti futballstadion, amelynél tartják a tervezett ütemet, ha így folytatják, valamivel a november végi határidő előtt, a költségkereten belül adhatják át.

Európai uniós, nyílt közbeszerzési eljárás keretében versenyeztették a kivitelezőket, és a legolcsóbb, nettó 143 milliárd forintos ajánlatot tevő ZÁÉV Építőipari Zrt.-t választották. A komplexumban a labdarúgó-mérkőzéseket 67, a koncerteket pedig 78 ezren élvezhetik majd. Fontos szerepet kaphat a kétezer fő befogadására alkalmas konferencia- és kiállítási központ is, az előző stadionból megőrzött toronyépületben pedig Puskás-múzeum kap helyet.

Az előkészületekkel a rendkívül szigorú Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is elégedett. Amikor az UEFA elfogadta a 2020-as Eb-helyszínek listáját, két, még nem létező stadion szerepelt rajta, a budapesti és a brüsszeli. A tét óriási volt: aki egy nappal is elmaradt az előre bejelentett ütemezéstől, azt lehúzták a listáról, ez a belgákkal meg is történt. Igaz, már azelőtt rendszeresek voltak az egyeztetések az európai szövetség illetékeseivel, hogy a Puskás Arénát egyáltalán kiválasztották volna, így a tervezés során az első vonal meghúzásától bevonták őket a magyar szakemberek. Az egyetlen változtatás, amit az UEFA-tól kértek, az egy kameraállás áthelyezése volt.

A Budapest globális sportfőváros címért nagy lépést tettünk már a 2017-es vizes világbajnoksággal is, amelynek megrendezése 130 milliárd forintot emésztett fel, ezen belül 46 milliárdot az esemény fő helyszíne, a 12 800 férőhelyes Duna Aréna, amelynek a befogadóképességét a vb után – az ideiglenes lelátók elbontásával – 5000 fősre csökkentették.

A Puskás Aréna a már említett 2020-as Eb-n kaphat főszerepet három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő otthonaként, de a minden eddiginél nagyobb dobás alighanem a 2023-as atlétikai világbajnokság lesz. Ennek a rendezvénynek is garantáltan százmilliárdos nagyságrendű lesz a költségvetése, főszerepben a 15 ezerről a vb idejére 40 ezer férőhelyesre bővíthető atlétikai stadionnal.

A 2017 márciusában visszavont budapesti olimpiai pályázathoz szükségszerűen készült megvalósíthatósági tanulmány is, az abban foglaltak összesen 120 milliárd forintra becsülték az atlétikai stadion büdzséjét, igaz, ekkor még nem 40, hanem 55 ezres kapacitással számoltak. Bár kétségtelenül jó irány a nemzetközi sportvilágban a kibővíthető-visszabontható létesítmények térnyerése, így is kérdéses, hogy Budapest ki tud-e érdemben használni egy 15 ezer férőhelyes atlétikai stadiont, elvégre bármilyen világverseny lebonyolításának akkor van értelme, ha az adott infrastrukturális fejlesztésre egyébként is szükség van.

A megújuló dél-pesti, észak-csepeli rozsdaövezet, az úgynevezett Déli Városkapu egyik bástyája lehet a 2023-as vb-helyszín, amelyhez az állam még 2014-ben 16,5 milliárd forintért megvásárolta a Wing Zrt.-től a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre húzódó, 15 hektáros telket, az építési tervek elkészítése pedig további 4,7 milliárd forintba került.

Értelemszerűen a kormány sem abban gondolkodik, hogy a jegyértékesítés és a televíziós jogdíjak bármelyik nagy sporteseménynél is ellensúlyozzák ezeket a horribilis kiadásokat, hiszen még az idegenforgalmi bevételekkel együtt sem lehet megtérüléssel számolni. A reklámérték a fő szempont, Budapest imázsa a világban ugyanis még ma is rosszabb annál, mint ami a valóság a főváros természeti értékeivel, az épített környezettel és a turisztikai kínálattal.

Az atlétikai vb a világ negyedik legnagyobb sporteseménye, amelynek legutóbb 2017-ben London révén volt európai házigazdája. Azt 1,2 milliárd néző követte figyelemmel, további 600 millió pedig az interneten, rádión, és az írott sajtón keresztül. Ebben a csaknem két hétben pedig kétmilliárd ember figyelmének a megragadása felbecsülhetetlen érték.

Nem lesz idő unatkozni

Tavasszal is számos rangos sporteseménynek ad otthont Budapest, amelyek közül kiemelkedik a divízió I/A női jégkorong-világbajnokság (április 7–13.), az asztalitenisz egyéni vb (április 21–28.) és a női Bajnokok Ligája-döntő előbb kézilabdában (május 11–12.), majd pedig labdarúgásban (május 18.).

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható