Újragondolhatják a TAO-források mértékét

Felülvizsgálhatja a társaságiadó-kedvezmény rendszerét (TAO) érintő jogszabály-módosítást a gazdasági kormányzatot képviselő Pénzügyminisztérium (PM) és a sportért felelős államtitkárságot magába foglaló Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A 2019–2020-as támogatási időszakkal érkező változásokról, azok gyakorlati alkalmazásáról a két szaktárcával előrehaladott tárgyalást folytat az érintett hat csapatsport szakszövetsége, köztük a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), és az egyeztetések akár heteken belül lezárulhatnak – közölte a Világgazdasággal Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója.

Egy december 27-i kormányrendelet értelmében ugyanis az idén és jövőre legfeljebb 50-50 milliárd forint értékű TAO-támogatást lehetne jóváhagyni, ebből az idén 40 milliárdot, a következő évben pedig 60-at szabadna lehívni. Drasztikus csökkenés lenne ez ahhoz képest, hogy a hat sportágba ezen a csatornán át tavaly 125 milliárd forint áramlott, 2011 és 2018 között pedig összesen mintegy 640 milliárd.

A megvalósítás alatt álló TAO-programok félbeszakításától az érintett szövetségeknek és sportszervezeteknek azonban vélhetően nem kell tartaniuk, ezt a félelmet az RTL Klub kérdésére reagálva Orbán Viktor miniszterelnök oszlatta el a január 10-i Kormányinfón. Akkor arra is kitért a kormányfő, hogy a PM beszámolója szerint

300 milliárd forint értékű megítélt, de meg nem valósított TAO-beruházás van a magyar gazdaság rendszerében, a következő egy-két évben ezek közül kell minél többet befejezni.

A piaci bevételek felé kell fordulni 2030-ra

A futballfejlesztések fenntartása kapcsán Roskó Zoltán hangsúlyozta:

az MLSZ következő, 2020–2030-as tízéves terve pénzügyi részének várhatóan lényeges eleme lesz, hogy a professzionális kluboknál a központi források helyét fokozatosan vegyék át a piaci bevételek például a jegyértékesítésből, a szponzorációból, a televíziós jogdíjakból, de ez egy hosszabb folyamat, így nem érdemes egyik napról a másikra felrúgni a meglévő finanszírozási rendszert.

Kiemelte, hogy a közvélemény elsősorban a magyar válogatott és az NB I-es klubok nemzetközi szereplésén kéri számon a TAO-pénzek eredményes felhasználását, miközben azt kevesen tudják, hogy a támogatáshoz jutó sportszervezetek több mint 95 százaléka nem hivatásos, hanem amatőr.

Az előbbieknél ma már egy úgynevezett produktivitási rendszer alapján hagyják jóvá a támogatásokat. Egy olyan utánpótlásműhely például aligha építhet a TAO-ra, amely nem nevel ki tehetséges fiatalokat, hanem csak selejtet termel. A tömegsportban viszont változatlanul az alapján kalkulálható a támogatás összege, hogy az adott egyesületnek hány csapata, hány játékosa van, ha tehát egy településen több gyereket mozgósítanak, nő a költség és a támogatás is.

Jelentős változás, hogy 2019-től az MLSZ már saját hatáskörében ellenőrizheti a programokat, és fizettetheti vissza a szabálytalanságokkal érintett összegeket, miközben továbbra is az Emmi felügyelete alatt maradnak a 300 millió forint feletti programok, a hivatásos sportszervezetek és a sportági szakszövetségek elszámolásai.

Újdonság a TAO-ban a korábbi évekhez képest, hogy a jövőben az üzemeltetés során keletkezett veszteség fele is elszámolható a támogatásból.

A szaktárcákkal történő egyeztetés során az MLSZ célja az, hogy a működési kiadásokat ne vágják vissza, mert az értékelési elveik eleve szigorúak. A következő két-három évben mindenképpen megvalósítanák a már jóváhagyott programokat, és bár az infrastrukturális fejlesztések lényegében elérték a 2010–2020-as szövetségi célokat, van még néhány szürke folt – erre Dél-Baranya, Észak-Borsod, Szabolcs és Somogy megye egyes részeit hozta fel példának Roskó Zoltán. Szerinte igaz, hogy a hat sportágnak jutó TAO-források csaknem 40 százaléka a labdarúgásba megy, de azt is látni kell, hogy eközben a regisztrált játékosok, csapatok száma e körben meghaladja az 50 százalékot.

Minden második forint infrastruktúrára ment

A TAO rendszerének 2011-es létrehozása óta a magyar labdarúgásban 10 346 programot nyújtottak be a sportszervezetek 443,7 milliárd forintnyi támogatási igénnyel, ebből 234,6 milliárd forintot hagytak jóvá – összegzett az MLSZ operatív igazgatója, hozzátéve, hogy ez 53 százalékos arány, ami azt bizonyítja, hogy szigorú az értékelés.

Az odaítélt források 86,4 százalékáról, 202,7 milliárd forintról rendelkeznek támogatási igazolással az érintett egyesületek, vagyis ténylegesen ennyit hívtak le.

A 202,7 milliárdból 133,3 milliárd forint került amatőr sportszervezetekhez, 69,4 pedig hivatásos klubokhoz és kiemelt utánpótlásképző központokhoz, amelyek együttesen a teljes keret 50 százalékát költötték infrastruktúra-fejlesztésre, 46 százalékát utánpótlás-nevelésre, 4 százalékát pedig egyéb célokra, például képzési költségekre vagy nem utánpótlás-neveléssel kapcsolatos személyi kiadásokra.

Emellett a saját TAO-programja­ira eddig 72,7 milliárd forintot használt fel az MLSZ, vagyis a sport­szervezetek programjaival együtt 2011 óta a társaságiadó-kedvezmény révén 275,4 milliárd forint áramlott a magyar futballba – ismertette Roskó Zoltán.

Saját támogatási forrásainak 87 százalékát három fejlesztési területre fordította a szövetség:

Az MLSZ operatív igazgatója szerint az amatőr labdarúgás támogatásának legfontosabb eleme a klubok versenyeztetési költségeinek látványos csökkentése. Míg egy megyei I. osztályú csapat esetében a szövetségnek fizetett versenyeztetési költség – a korosztályos csapatokat is ideértve – egy idényre 2010-ben 1,2 millió forintot tett ki, addig ma már csak 160 ezret.

Véleménye szerint ez a fajta költségátvállalás az egyik leghatékonyabb támogatási forma, hiszen a klubok pénzügyi pozíciója pénzmozgás és adminisztráció nélkül javul. Az infrastruktúrába és az utánpótlásba fektetett milliárdoknak is van látható eredményük, hiszen 2010 óta 1112 új futballpálya épült, 1513 sporttelepet újítottak fel, a játékosok száma 125,2 ezerről 266,1 ezerre, a csapatok száma pedig 7800-ról mintegy 12 ezerre nőtt.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható