Kulcsfontosságú az utóhasznosítás

Ambiciózus és nem irreális terv, hogy 2030-ra Budapest Európa top három globális sportfővárosának az egyike legyen – mondta a Világgazdaságnak Szabados Gábor sportközgazdász. Kifejtette: a 2017-es vizes világbajnokság lebonyolítása után a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság társrendezése és a 2023-as atlétikai vb rendezési jogának elnyerése azt jelenti, hogy hat éven belül három nagy sporteseménynek lesz a házigazdája Magyarország, amire korábban nem volt példa, holott e téren eddig is előrébb jártunk, mint amit a magyar gazdaság unión belüli súlya indokolna.

Ha a magyar főváros Londonnal és Párizzsal akar egy szintre kerülni, nem szabad elfelejteni, hogy nem egy hatvan-hetvenmillió lakosú, erős nemzetállam áll az esemény mögött, hanem egy tízmilliós, kicsi és nyitott gazdaság.

Körültekintőbben kell tehát belevágni az újabb infrastrukturális beruházásokba és sportlétesítmény-fejlesztésekbe, igaz, sikeres rendezés esetén a reklám- és marketingérték is nagyobb.

A 2017-es vizes vb fő tanulsága Szabados Gábor szerint, hogy a költségvetést átgondoltabban kell tervezni és kezelni. Eleinte arról volt szó, hogy 8 milliárd forintból felépül a Duna Aréna, a komplett sporteseményt pedig 25 milliárdból meg lehet rendezni, ehhez képest végül csak az uszoda elvitt 49 milliárd forintot, a teljes büdzsé pedig 130 milliárdra ugrott.

A sportközgazdász szerint kulcstényező az utóhasznosítás is, ennek a Duna Aréna esetében kedvez, hogy a mobil lelátók elbontásával 12 ezresről 5 ezer férőhelyesre csökkent a nézőtér befogadóképessége.

Rangos sporteseményeknek azóta is rendszeresen otthont ad a létesítmény, amely hétköznap az élsportolók edzéshelyszíne, de a nagyközönség csak korlátozottan használhatja.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható