Nyereséges volt a fél NB I.

Az NB I.-es labdarúgó-mérkőzések átlagos nézőszáma 13 százalékkal 3281 főre nőtt a 2018–2019-es szezonra, az összesen 633 ezer látogató csaknem 40 százalékát a Ferencváros vonzotta a lelátókra – mondta Muszbek Mihály sportközgazdász a Sportgazdasági Nagyító 2018 című kiadvány bemutatóján. A növekvő érdeklődéssel együtt a létesítmények teljes kapacitásának azonban még mindig csak a 32 százaléka van kihasználva, ráadásul átlagosan ötből mindössze ketten vesznek normál árú jegyet, így a mérkőzésnapi bevételek a tényleges költségeknek legfeljebb a 10-15 százalékát fedezik.

A szakember szerint az FTC esetében a 31 páholy (8 személyesek, szezononként 25 millió forintba kerülnek) többet hozott a konyhára, mint a csaknem 11 ezres átlagnézőszám. Ellenpéldaként felhozta, hogy az elmúlt idényben tíz találkozóra 700-an sem voltak kíváncsiak.

Ezt azzal magyarázta, hogy a társaságiadó-bevételek (TAO) miatt még kevésbé fontos a mérkőzések látogatottsága, ráadásul egyre több olyan klub kerül fel az élvonalba – a Mezőkövesd, a Felcsút vagy a Kisvárda –, amelynek a sportszakmai és piacgazdasági élettere nem éri el azt a méretet, amely a tartós NB I.-es szerepléshez szükséges.

A nézőszám mellett a televíziós nézettség is stabilizálódott: a 66 bajnoki mérkőzés élő közvetítését 20,5 millióan követték, ami csaknem 212 ezres átlag. Összehasonlításképp: a magyar válogatott elmúlt 11 fellépését 9,1 millióan nézték a tévében, vagyis alkalmanként 823 ezren. Igaz, a nemzeti csapatra a helyszínen is jóval többen voltak kíváncsiak: 210 ezren, átlagosan 19 500-an.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható