Az éjjel ma véget ér, vagy folytatódik

A cardiffi mérkőzést nem a legjobb előjelekkel várja Marco Rossi csapata. Wales hazai pályán legutóbb 2011 márciusában veszített el Eb-selejtezőt, akkor Anglia győzte le őket kettő nullra. Az Eb kijutásra esélyes csoportbeli ellenfeleink közül sem a horvát, sem pedig a szlovák válogatott nem tudott nyerni Walesben. Ryan Giggs keretében jobb és értékesebb labdarúgók szerepelnek, a magyar gárdában ráadásul rengeteg a sérült. Bár a június hazai mérkőzést sikerült egy góllal megnyerni, a papírforma alapján nem mi vagyunk az esélyesek, komoly bravúr lenne megszerezni a kijutáshoz szükséges három pontot.

Oroszlánok a sárkány barlangjában

Marco Rossi szövetségi kapitány szerint oroszlánként kell küzdenie a magyar csapatnak, de talán Otto Rehhagel német edzőlegenda 2004-es Európa-bajnokságon elhangzott szavai helytállóbbak lennének:

Egy embernek semmire sincs annyira szüksége, mint egy másik emberre.

Az egyénieskedésre épülő görög futball gyökereit alapjaiban megváltoztató, pragmatikus hozzáállásával elvitte az aranyat a hazai pályán szereplő portugál aranygeneráció elől. Wales kompakt és masszív középpályája ellen (amely általában már félpályától próbál labdát szerezni) szintén fontos lesz a jól szervezettség és az harcos mentalitással fűszerezett egységesség.

A walesi csapat alapfelállása a 4-2-3-1, labda nélkül gyakran 4-4-2-vé alakul, de néhány alkalommal három középső védővel is játszottak a sorozatban. Gyors szélsőikkel és szélső bekkjeikkel támadásban gyakran mozgatják ki az ellenfél szélső hátvédjeit, hogy a mögöttük megnyíló területeket bejátsszák. Így a gólveszélyes beadásokra nagyon kell figyelni, mivel az ilyen típusú átadásaiknak közel 35 százaléka pontos. Esélyeinket növel(het)i, hogy a döntetlen nekik sem jó eredmény a továbbjutáshoz, szintén támadniuk kell.

Magyarország továbbjut, ha: legyőzi Walest vagy döntetlent játszik és Szlovákia nem tudja megverni Azerbajdzsánt

Wales továbbjut, ha: legyőzi Magyarországot

Szlovákia továbbjut, ha: legyőzi Azerbajdzsánt és döntetlenre végződik a walesi–magyar találkozó

A Sárkányok (Wales nemzeti zászlaja, a Vörös sárkány) támadásai akkor voltak effektívek, ha a csapat kockázatokat vállalt a szélső hátvédek magasabb pozícióba való helyezkedésével. A magyar csapat számára ez ígéretes sansznak tűnhet a gólszerzésre, mivel Wales a szélen vezetett akciók után kapta a legtöbb találatot a selejtező-sorozatban. Kérdés, hogy melyik válogatott ad fel előbb valamelyest a védekezéséből, és hogyan tud kiharcolni fölényt az oldalvonalak mellett.

A futballtérkép periméterén

A magyar válogatottnak lehetne esélye a erős szélsőjátékra, és fontos lenne, hogy a walesiek minél többször kényszerüljenek felemelni a labdát. A párharcokat tekintve nem túl rózsás a helyzet, az ellenfelünknél szinte minden csapatrészben nívósabb bajnokságokból érkező játékosok foglalják el a posztokat.

A transfermarkt.com a szerint walesi csapat összértéke több mint 147 millió euró, majdnem háromszorosa a magyar válogattnak (50 millió).

Gareth Bale, a Real Madrid csillaga, a világ egyik legkomplettebb labdarúgója a legértékesebb a maga 60 milliójával, a tavasszal berobbanó Szoboszlai Dominik a Lipcsében vitézkedő Gulácsival holtversenyben csupán 12 millió eurót kóstál.

A magyar csapatban 19 játékos piaci értéke nem éri el az egymillió eurót sem szemben a walesi csapattal, ahol ez csupán öt játékosra igaz. Ráadásul a hazai bajnokságban egyetlen magyar játékos akad, a kapus Dibusz Dénes, akinek értéke átlépi az egymilliót. Wales játékosai közül legtöbben az angol bajnokság legmagasabb osztályában edződnek hétről-hétre.

Simon Kuper – Stefan Szymanski Fociológia ímű könyvében hosszan részletezik, hogy a nemzetközi futballban az országok egymás elleni összecsapások kimenetelét meghatározó feltételek az ország lakosságszáma, a nemzeti össztermék jövedelem, illetve az ország nemzetközi futballban szerzet tapasztalatai lehetnek. Ezen feltételek alapján a tradicionális futballhatalmakkal szemben (törvényszerűen sic!) gyakran elbukunk, de sokszor a kisebbek is nagyobb akadályt jelentenek, gyakorta sokszor bízunk a szerencsés kimenetelek összjátékában, mint a következetes fejlődéstörténetben vagy a futball globális know-how-jában.

A játékospiaci mozgások közben már nem csupán egy játékos valós futballtudásának pénzben kifejezhető értékét tükrözik. A szponzorációs lehetőségek egész tárháza várja a legjobbakat, az egyéni márkaépítésből származó bevételekből már a fizetésén túl is részesül egy adott topjátékos. Az elmúlt 15 év legértékesebb játékosai és válogatottjainak értékének változása a Transfermarkt.com adatai alapján:

https://www.youtube.com/watch?v=TrSFf3FiIw0

A magyar válogatott játékosai azonban még nem ezen a terepen mozognak, sokkal kisebb szeletet hasíthatnak a tortából. Ráadásul az utóbbi években inkább balszerencséből több jutott nekünk, mint Fortuna kegyeiből. A futballkedvelők számára ismert lehet a „magyar átok” szóösszetétel, mivel mindig az utolsó pillanatban kapott góllal estünk el egy világtornán való szereplés esélyétől. Szerencsére a legutóbbi selejtezősorozatban sikerült megtörni a rossz tendenciát, és kijutottunk a 44 év után újra kijutottunk az Európa-bajnokságra. Az öt legszebb találatunk a selejtezőkön az UEFA válogatása szerint:

https://www.youtube.com/watch?v=SuJ4PKtBeYU

Azonban a várt hatást egyelőre nem érte el a válogatott szereplése. A játékospiaci mozgások és a bajnokság nézőszámainak stagnálása miatt talán egy újabb lökésre lenne szüksége a magyar futballnak, amiből már képes lenne pár lépcsőfokkal feljebb lépni, mi több, profitálnia a nemzetközi futballszíntéren.

Jobban kell élni az új eséllyel

Vajon egy újabb (sikeres) Európa-bajnoki szereplés mennyire hatna a magyar labdarúgásra gazdasági szempontból? Elkövetnénk-e a jövőben újabb hibákat, vagy talán tudnánk más nézőpontokat behozva új távlatokat nyitni a sportág számára? Szabados Gábor sportközgazdász szerint egy újabb Eb szereplés hasonló érzelmi hangulatba hozná az országot, mint anno 2016-ban volt.

Az utóbbi években ismét lecsúsztunk a futballtérképről, egy jó szerepléssel a magyar labdarúgásnak ismét lehetősége lenne stabilizálnia a helyét. A magyar játékosok presztízse növekedne nemzetközi viszonylatban. A játékosértékesítés gyér számait sikerülne némileg növelni, a Videoton és a Ferencváros európai kupaszereplése után a nemzeti válogatott helytállása is nagyobb eséllyel vonzana be jobb képességű külföldi játékosokat a magyar klubok legtöbbjébe, és a merchandising bevételek is növekedhetnének a válogatott meccseken.

Turisztikai hatást említve Szabados Gábor szerint főleg a belföldi forgalomnövekedés lenne elvárható, miközben a fiatal válogatott játékosok eligazolhatnának nívósabb bajnokságokba.

Sajnos nem volt egy egységes és jó marketingkoncepció, így sajnos nem sikerült kihasználni a labdarúgás iránti felfokozott közhangulatot és figyelmet. A válogatott egy külön sziget a magyar labdarúgásban, a mérkőzéseknek közösségteremtő ereje van, identitást képez, és kisebb szinten is érdemes lenne megvalósítani egy hasonló koncepciót.

A nézőszám szignifikánsan nem fog emelkedni, ha nem történik törekvés az MLSZ részéről egyes kampányok (kedvezmények, közösségi programok, ingyenjegyek) kivitelezésére. Érdemes megfontolni, hogy a piaci források arányaiban növekedjenek a jövőben.

Az utolsó meccsünkön, Wales ellen tehát befejezhetjük a selejtezősorozatot, de ha kudarccal végződne a cardiffi kirándulás, akkor is marad még esély. Ha nem sikerül kiharcolni az Eb-részvételt, kétfelvonásos pótselejtező vár a magyar válogatottra, de nem tudni, hogy melyik Nemzetek Ligája-ágon. A november 22-i sorsoláson dőlne el, hogy az A- vagy a C-liga mini tornáján vesz-e részt.

A jelenlegi helyzetben a sérültek miatt kicsit tartalékos magyar csapatnak semmiféle veszítenivalója nincsen, miközben a walesieket némileg nyomaszthatja, hogy alig két éve hazai pályán buktak el sorsdöntő vb-selejtezőt az írekkel szemben egy góllal.