Mik is a mai foci problémái? Az első mindenképpen a klubok szurkolói és anyagi helyzetének polarizációja. A topcsapatok szurkolóinak összetétele egészen más, mint a kisebb kluboké: náluk a hagyományos hazai szurkolótábornál jóval nagyobb a nemzetközi rajongótábor. A Szuperligát eredetileg alapító 12 csapatnak például több (1,3 milliárd) követője van a közösségi oldalakon, mint az öt európai topliga összes többi 86 csapatának együttvéve, pedig köztük is vannak olyan nagyágyúk, mint a Bayern München vagy a PSG.
A fogyasztóvá váló globális közönséget kiszolgálandó, a nagy klubok mára sportszervezetekből globális média- és szórakoztatóipari vállalkozásokká váltak, erős brandekkel. Mindez a hatalmas bevételeken is érződik, ráadásul a bevételek szerkezete is más náluk: számottevően kisebb a meccsnapi bevétel és nagyobb a kereskedelmi, illetve a közvetítési jogokból származó bevétel súlya.
Mindeközben a nagycsapatok óriási kiadásokba verték magukat, leginkább a stábköltségek elszállása miatt. A következmény jelentős veszteség és nagy összegű adósság számos topklubnál, amit tovább rontott a koronavírus-járvány.
Ezek a klubok mindemellett úgy érzik, nézettségi és bevételi túlsúlyuk ellenére korlátozott a ráhatásuk a versenyszervezésre és -irányításra.
A KPMG Football Benchmark csapata szerint a döntéshozóknak négy nagyobb területen kellene reformokat kidolgozniuk a problémák orvoslására.
Ez volt az egyik alapkérdés a Szuperliga 12 klubjánál is – bár az iparágban ők fektetnek be a legtöbbet és ők generálják a bevételek többségét is, aránytalannak érezték hatalmukat a döntéshozatalban. Elégtelennek és lassúnak érezték a Bajnokok Ligája reformját is, azt állítva, hogy a BL nem kínált elegendő számú magas színvonalú mérkőzést, és a szervezők nem tudták maximalizálni a közvetítési díjakból származó bevételeket.
Ugyanakkor a reformoknak hatékony intézkedéseket kell tartalmazniuk az egész futballpiramis fenntarthatóságának erősítésére, elsősorban a szolidaritási fizetési mechanizmusok javításával.
A KPMG szakértői szerint
fontos lenne a kevésbé fejlett futballpiacok versenyképességének javítása is. A kisebb nemzeti bajnokságok közönsége és bevételtermelő képessége kicsi ahhoz, hogy klubjaik labdába rúgjanak az európai porondon.
Megfontolandó lehet regionális bajnokságok szervezése – a belga és holland top csapatokat egyesítő BeNe Liga elindítása már napirenden is van, és a becslések szerint a közös liga egyből a 6. legnagyobb európai bajnoksággá avanzsálna.
Ugyanez megvalósítható lenne skandináv, balkáni, vagy közép-kelet-európai kiadásban is.
Az ilyen regionális bajnokságok jobb érdekérvényesítő képességgel, nagyobb közönséggel rendelkeznének:
olyan piacokat fejlesztenének ki, amelyek elérnék a kritikus mennyiségű szurkolót, és maguk is fejlett futballtermékeket kínálnának, így vonzó ajánlatot adnának a kereskedelmi és műsorszolgáltató piacnak.
A regionális bajnokságok versenyképesebbé válnának a kontinentális színtéren, javítanák a bennük szereplő klubok esélyeit a nemzetközi kupákban, és összességében elősegítenék egy kiegyensúlyozottabb európai piac kialakítását.
A Szuper Liga elvetélt puccskísérlete megmutatta, hogy a közelmúlt reformtörekvései elégtelenek voltak. Az európai foci döntéshozóinak (irányító szervezetek, ligák, klubok vezetőinek) most el kell kezdeniük létfontosságú reformok tárgyalását. Soha nem látott rugalmasságra, bölcsességre, felelősségre és együttműködésre van szükség minden fél részéről minden szinten. Nincs más út.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.