Tizenötmilliárdos költségvetést hozhat a BL-szereplés az FTC-nek

Kelet-Közép-Európa meghatározó labdarúgóklubja lehet a Ferencváros, s ennek az útnak a fontos állomása volt a cseh Slavia Praha búcsúztatása a Bajnokok Ligája-selejtező harmadik körében

 – mondta a VG-nek Szabados Gábor sportközgazdász. 

A zöld-fehérek becsült éves költségvetése a 15 milliárd forintot is elérheti, ha a magyar bajnok bejut a BL-csoportkörbe, ha pedig a második számú nemzetközi kupa, az Európa-liga főtábláján szerepel, akkor 10 milliárd forint körül lehet a büdzséje. 

Ez azt jelenti, hogy az európai szereplés két-háromszorosára növeli a klub mozgásterét, amely csak a hazai bajnokságban és kupában szerepelve mintegy 5 milliárd forintból gazdálkodhatna. 

Tavaly azonban hiába jutott be a Bajnokok Ligájába az FTC, a Covid-válság miatt a vártnál kisebb jegybevétellel és televíziós jogdíjjal számolhatott, így a becsült költségvetése nem haladta meg a 12 milliárd forintot. Viszonyításképp a legnagyobb hazai rivális, a Mol Fehérvár büdzséje alulról súrolja a 6,5 milliárdot, holott négy-öt évvel ezelőtt még szakmai és anyagi szempontból is fej-fej mellett haladt a két klub.

A koszovói Prishtina (3–0, 3–1), a litván Zalgiris (2–0, 3–1) és a már említett Slavia Praha (2–0, 0–1) kiejtése után már csak a svájci Young Boyson kell túljutnia a Ferencvárosnak az újbóli BL-csoportkörös szerepléshez. A svájci együttes papíron gyengébb, mint a cseh, de a csapatértéke így is jóval meghaladja a zöld-fehérekét: míg a Slavia keretét 93,6 millió euróra becsüli a német Transfermarkt, addig a Young Boys futballistáit 61,8 millió euróra taksálja, az FTC játékosait pedig 35,2-re. Az újabb bravúr azonban nem irreális cél, hiszen az előző két kiírásban is a papírformát felborítva búcsúztatta a Ferencváros az előzetesen jóval esélyesebbnek tartott bolgár Ludogoretset, a skót Celticet vagy éppen a horvát Dinamo Zagrebet.

Ha tízszer játszik ezekkel a csapatokkal a magyar bajnok, akár hat-hétszer is vereséget szenvedhet, de Szabados Gábor szerint 90 vagy 180 percre el lehet tüntetni a költségvetésében vagy csapatértékében mutatkozó két-háromszoros különbséget. 

A 2021–2022-es BL-szezonban a Fradi az első három kvalifikációs fordulóban eddig 280, 380, illetve 480 ezer eurós pénzdíjat ért el, ha pedig a svájci riválisán is túljut, a 32 csapatos csoportkör elérése más kategória, az 15,25 millió eurót hoz a konyhára. 

Ott pedig minden egyes győzelem és döntetlen 2,7 millió, illetve 900 ezer eurót ér.

Ezen a szinten csak minőségi légiósokkal lehet versenyképesnek lenni, így tudomásul kell venni, hogy ha az FTC helyt akar állni az európai elitben, könnyen előfordulhat, hogy a pályán lévő tizenegy játékosból akár kilenc-tíz is külföldi

– jelezte a sportközgazdász. 

Hozzátette, hogy például a német Bundesligában szereplő magyarok, mint például Willi Orbán, Sallai Roland vagy éppen Szalai Ádám nyilvánvalóan beférne a Fradiba is, őket viszont nem tudná megfizetni a klub. Ugyanígy az osztrák vagy a szerb légiósok többsége is más liga, de már az is előrelépés, hogy míg néhány éve szinte csak lejárt szerződésű játékosokat tudott ingyen megszerezni az FTC, addig ma már 2-3 millió eurót is fordíthat egy-egy labdarúgó megszerzésére.

Bár erős a zöld-fehérek szponzori háttere, az újbóli BL-be jutással Szabados Gábor szerint előnyös helyzetbe kerülhetne a klub, ha a kifutó megállapodásokat tárgyalják újra. Az eredményesség okán elképzelhető, hogy hosszabb távon állapodik meg a partnerekkel, vagy az adott idősávban akár 30-40 százalékkal magasabb összegben. Azt pedig, hogy mit jelent pénzügyileg a Bajnokok Ligája, az FTC Labdarúgó Zrt. éves beszámolója hűen tükrözi. 

A labdarúgóklubot működtető sportvállalkozás árbevétele ugyan az előző évi 3,78 milliárd forintról 3,64 milliárdra csökkent tavaly, mégis impozáns a mérleg, hiszen az egyéb bevételi soron – összefüggésben a BL-szerepléssel – 10,2 milliárd forint jelent meg a 2019-es 5,49 milliárd után, amikor „csak” a második számú sorozatban, az Európa-ligában volt főtáblás az FTC. 

Kiadási oldalon továbbra is a bérek vannak túlsúlyban, miután a személyi jellegű ráfordítások az előző évi 5,01 milliárd forintról 8,4 milliárdra ugrottak. A forgalom részletezéséből kiderült, hogy 2,14 milliárd forintot a szponzorok és a reklámok hoztak a konyhára, míg a kereskedelmi bevételek 1,43 milliárd forinttal növelték a kasszát. A 10,2 milliárd forintos egyéb bevételen belül 8,15 milliárd az az összeg, amit a labdarúgócsapat szereplése utáni vagyoni értékű jogok testesítenek meg.