Egyre több a közpénz a sportban, mégsem mozognak eleget a gyerekek

Magyarországon a 2010 és 2020 közötti időszakban a sportszférában működő szervezetek száma több mint 28 százalékkal emelkedett, 2020-ban már csaknem 10 ezer szervezet nyújtott sportolási, sporttal kapcsolatos szabadidős lehetőséget

– derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss tanulmányából, amely A sporttal kapcsolatos számvevőszéki tapasztalatok hazai és nemzetközi viszonylatban címmel jelent meg.

Az ÁSZ-nál felidézték: az Európai Sport Charta (1997) meghatározása szerint „sport minden olyan fizikai tevékenység, amelynek célja – esetenként vagy szervezett formában – a fizikai és szellemi erőnlét kifejezése vagy fejlesztése, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése”.

A sportolás és a rendszeres testedzés támogatása az Alaptörvényben meghatározott, a testi és lelki egészséghez való alapvető jog érvényesülésének, biztosításának egyik segítő eszköze. A szolgáltató állam kötelezettsége, hogy az ország gazdasági-társadalmi teherbíró képességéhez igazodva – egyre bővülő mértékben – segítse elő, illetve tegye lehetővé az egész lakosságnak a sportolás lehetőségét („a sport mindenkié”).

Széles körnek jut közpénz

A hazai sportcélú szervezetek számának emelkedését jóval meghaladta a bevételük növekedése, ez a 2010 és 2020 közötti években több mint a hétszeresére nőtt. A sportszervezetek tehát jelentős társadalmi, gazdasági szereplőkké léptek elő. A sport területén kiemelt mértékben növekszik a közpénzt felhasználók száma és a felhasznált közpénz nagysága is. A kulturális, közösségépítő, egészségmegőrző és versenyeredményeket elérő szerepe mellett fel kell hívni a sportszervezetek figyelmét arra is, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás elszámoltathatóságának és átláthatóságának az alapvető feltételeit szabályozottságuk kialakításával kell biztosítaniuk.

A sportszervezetek bevételeinek növekedésével párhuzamosan a költségvetésből származó sportcélú kiadásokra fordított összegek is emelkedtek: 2014-ről 2020-ra több mint három és félszeresére, 119,6 milliárd forintról 441,1 milliárdra, amely ebben a hétéves időszakban több mint 2000 milliárd forint kiadást eredményezett.

Az ÁSZ szakértői rávilágítottak, hogy 2014-ről 2016-ra megnégyszereződött a sportlétesítmények, edzőtáborok működtetésére, fejlesztésére fordított állami kiadások összege. A megnövekedett sportcélú költségvetési támogatások összegének jelentős növekedése alapozza meg a sportszervezetek szabályos működésének a társadalmi érdeklődés középpontjába kerülését.

Sokkal többet kell mozogni

A sport nemcsak a szabadidő hasznos eltöltése, hanem a fizikális és mentális egészség megőrzésének, a szociális kapcsolatok erősítésének is fontos eszköze, összgazdasági szempontól pedig egyrészt keresletélénkítő, másrészt egészségügyi kiadásokat csökkentő hatása is van. 2014-ben azonban a 15 éves és annál idősebb magyar lakosság 43 százaléka egyáltalán nem sportolt, ez a helyzet 2019-re csak tovább romlott, a vizsgált korosztály mindössze 23 százaléka végzett legalább heti 150 perc szabadidős testmozgást. A sporthoz való hozzáférés, a fizikai aktivitás népszerűsítése terén a sportszervezetekre tehát társadalmi érintettségük kapcsán jelentős feladat hárul.

Az Alaptörvény szerinti egészséghez való jog s így a sporttal kapcsolatos minden tevékenység – helyi, regionális, állami és nemzetközi szerepvállalás – jelentősége 2020-tól kezdődően fokozottan felértékelődött a koronavírus-járvány negatív hatásainak ellensúlyozása céljából. A pandémia hatására a sportágazat is hátrányokat szenvedett el, visszaszorult a polgárok jólétéhez való hozzájárulása a szigorú korlátozó intézkedések következtében.

Az ÁSZ 2016–2018 között 13 sporttal összefüggő feladatot ellátó, önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságot ellenőrzött, s azt tapasztalata, hogy bár a gazdasági társaságok esetében az alkotmányosan megalapozott önkormányzati autonómia és a feladatellátás szabadsága érvényesült, a társaságokra jellemző volt az átláthatóság hiánya.

A társaságoknak a közfeladatuk ellátásához az önkormányzatok támogatására, jelentős közpénzjuttatásra volt szükségük, működésük a feladataik sajátosságaiból eredően jellemzően veszteséges volt, ami viszont fenntarthatósági kockázatot jelentett.

Korábbi elemzésében az ÁSZ kiemelte, hogy a nagyberuházások megvalósítását számos korrupciós kockázat fenyegeti, és ha a nagyberuházás olimpia megrendezésére irányul, akkor a korrupció kockázatát tovább növelik olyan tényezők, mint a fix végső határidő, a magas presztízs, az egyszeri és egyedi jelleg, valamint a komplexitás. A nagyberuházások tervezésénél különösen komoly kockázat, ha elmaradnak körültekintő elemzések, számítások a projekt alakulására, a lehetséges változásokra nézve. A számvevőszék rámutatott arra a fontos nemzetközi tapasztalatra is, hogy rendszereresen és nagymértékben alábecsülik egy-egy olimpia rendezési költségeit.

Egy olimpia hatásai

Érdekesség, hogy a magyar mellett a

• horvát,
• szlovén,
• japán,
• brit,
• litván,
• lengyel,
• lett
• és a svéd számvevőszék

is kiemelt figyelmet fordított az elmúlt években a sport területén működő szervezetek ellenőrzésére. A horvátok a sportszervezetek pénzügyi kimutatásainak és a működéseinek megfelelőségét vizsgálták. A szlovén számvevőszék több, a sport témaköréhez kapcsolódó ellenőrzést is végzett a kulturális örökségek védelme a sport területén, a Sport Közintézet működésének szabályszerűsége terén, a japán számvevőszék a helyi olimpiai játékokhoz kapcsolódóan végzett ellenőrzéseket. A brit számvevőszék ellenőrizte, hogy a sportszervezetek világosan megfogalmazták-e céljaikat a sportban való részvétel terén, a kitűzött célokat elérték-e, azok realitásait áttekintették-e.

A litván számvevőszék jelentésében megállapította, hogy az élsport irányításával kapcsolatos változások végrehajtására hatékony intézkedéseket kell hozni az élsportolók utánpótlásának képzése, az infrastruktúra-fejlesztés célzott tervezése, a sportszövetségek finanszírozásának javítása területein. A lengyel számvevőszéknek a sport szempontjából különösen fontos beruházások programjáról szóló jelentése pozitívan értékelte a sport területén a kiemelt jelentőségű beruházásokat, amelyek az élsportolók edzésbázisának bővítését segítették. Jelenleg is folyamatban van a svéd számvevőszék ellenőrzése, amely a sport és kultúra területén nyújtott állami támogatások tervezésére és kifizetésére fókuszál.