Sok vagy kevés a vizes vb 31 milliárd forintja?

Az öt évvel ezelőtti kiadások alig több mint ötödénél állt meg az idei hazai rendezésű vizes világbajnokság költségvetése, mert míg a 2017-es eseményt 130 milliárd forintból bonyolította le Magyarország, addig a mostanit 31 milliárdból

– vont mérleget a VG-nek Szabados Gábor sportközgazdász. Felidézte: amikor februárban eldőlt, hogy Budapest ismét beugróként hoz tető alá egy ilyen kaliberű sportrendezvényt, előzetesen arra számított, hogy akár 10-15 milliárd forintnál is megállhatnak a kiadások. 

Új arénát nem kellett építeni

Azaz benne volt a pakliban a költségek még látványosabb lefaragása, pedig jó néhány elem kikerült a 2017-es ráfordítások köréből. A legnagyobb különbség persze az, hogy a 46 milliárd forintra rúgó Duna Arénát értelemszerűen nem kellett újra felhúzni.

De Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, a vb szervezőbizottságának vezetője tételesen azt is felsorolta a Figyelőnek, hogy komoly megtakarítás volt

• eltekinteni a nagyszabású megnyitó és záróünnepségtől,
• szűkebbre szabni a delegált vendégek körét,
• legalább ilyen fontos, hogy nem építettek milliárdokért szinkronúszó-medencét a Városligetbe
• és óriás-toronyugró erődöt a Dunára – az utóbbi versenyszámot nem is tartották meg.

Az így is szembetűnő különbség a kiadásokban annak tudható tehát be, hogy az újabb infrastrukturális beruházások szükségtelenek voltak

– summázta a sportközgazdász. Rávilágított, hogy alig négy hónapjuk volt a szervezőknek, ugyanakkor egy ekkora sportesemény esetében 

az idő és a pénz fordítottan arányos tényező: minél közelebbiek a megoldandó feladatok, annál mélyebben kell a zsebbe nyúlni.

Ráadásul azok a zömében külső tényezőkre visszavezethető ok-okozati összefüggések mindenki előtt ismertek, hogy a Covid-válságból az orosz–ukrán háborúba csúszó gazdaság milyen inflációs nyomással kénytelen megküzdeni.

Mindezt figyelembe véve Szabados Gábor szerint jó üzenet a jövő évi atlétikai világbajnokság előtt, hogy egy ilyen szintű eseményt – amilyen a vizes vb is – már rutinból meg tud rendezni Magyarország. Kis túlzással évente képes lenne rá, mint például a Forma–1-es Magyar Nagydíjra.

Megbecsülik a legjobbakat

Emlékezetes pillanat, amikor Milák Kristóf világcsúcsot úszott 200 méter pillangón (1:50,34), és a magasba emelte az ezért járó 50 ezer dolláros táblát. A szakember szerint ez is azt mutatja, hogy a futball és a többi csapatsport mintájára az egyéni sportágak is egyre professzionálisabb keretek között működnek.

E téren továbbra is

• a tenisz,
• a golf
• és a profi ökölvívás a csúcs,

de ma már az úszóknál is meglehetősen ritka, hogy valaki 22 évesen visszavonuljon, mint anno Egerszegi Krisztina. Nem véletlen, hogy Hosszú Katinka is már elmúlt 33, a szponzori szerződések mellett a pénzdíjas versenyek is sokat nyomtak a latban, hogy kitartson.

Szabados Gábor szerint 

sehol sincs kőbe vésve, hogy több világklasszis úszóval kell rendelkeznünk.

Bár volt egy időben Egerszegink és Darnyi Tamásunk, később Kovács Ágnes egy személyben jelentette a csúcsot. Máskor Cseh László volt az egyedüli zászlóvivő, később viszont vele együtt Gyurta Dániel, Hosszú és Kapás Boglárka is szállította az eredményeket. Abból, hogy most Milák Kristóf mögött nagy az űr, felesleges messzemenő következtetéseket levonni, akár a következő, 2027-es budapesti vizes vb-re is kinőheti magát egy újabb sikergeneráció.

Tizedik hely az éremtáblázaton

A budapesti vizes világbajnokság éremtáblázatán az Egyesült Államok végzett az élen, majd félszáz dobogós hellyel (18 arany-, 14 ezüst-, 17 bronzérem), megelőzve Kínát (18, 2, 8) és Olaszországot (9, 7, 6). Magyarországot a táblázat tizedik helyén találjuk öt éremmel: két arannyal, két ezüsttel és egy bronzzal. A Himnuszt mindkétszer Milák Kristóf tiszteletére játszották le, előbb a 200, majd a 100 pillangó döntője után. 

A hosszabbik távon Milák a saját, 2019-es kvangdzsui vb-n elért rekordját megjavítva repesztett világcsúcsot (1:50,34), 100-on viszont nem volt szükség minden idők legjobb eredményére nagy riválisa, az amerikai Caeleb Dressel távollétében (50,14). 

Ezzel a 22 éves magyar úszó abba az elitklubba lépett be, amelyben eddig csak Michael Phelps és Chad Le Clos tartózkodott: ez a vb-n 100-on és 200-on duplázó pillangóúszók krémje. 

A hazai medencés úszók közül mást nem szólítottak a pódiumra, ezüstérmes lett a női vízilabda-válogatott (Magyari Alda, Szilágyi Dorottya, Vályi Vanda, Keszthelyi-Nagy Rita, Máté Zsuzsanna, Parkes Rebecca, Gurisatti Gréta, Gangl Edina, Garda Krisztina, Mahieu Geraldine, Leimeter Dóra, Rybanska Natasa, Faragó Kamilla), illetve a nyílt vízi úszók csapatversenyében Rohács Réka, Olasz Anna, Betlehem Dávid és Rasovszky Kristóf. Kellemes meglepetés volt – ugyancsak a a nyílt vízi úszók részéről – a férfiak 25 kilométeres versenyét harmadikként teljesítő Gálicz Péter teljesítménye.