Az elnök leváltását kezdeményezte a Magyar Vitorlás Szövetség elnöksége
A Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ) elnöksége – a kilenctagú elnökség hat tagjának javaslatára – a jövő keddi elnökségi ülés napirendjére vette, hogy október 28-ra rendkívüli közgyűlést hív össze, amelyen – a szükséges jogi lépések megtétele után – elnökségi tisztújítást kezdeményez.
Juhász Miklós, Kurucz Sándor, Náray Vilmos, Rutai István, Siklósi Máté és Sükösd Balázs pénteki közleményében jelezte, hogy az MVSZ elnökségi tagjainak többsége büszke arra, hogy az elmúlt két évben sikerült megoldani a szervezet legfontosabb feladatát:
Balatonfüred városával és a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel közösen a Kékszalag Portban új otthont teremtettek a magyar vízi sportnak.
Ezzel együtt a közleményt aláíró elnökségi tagok nem osztják Gerendy Zoltánnak azt a véleményét, hogy a szövetség jelenlegi vezetése képes megbirkózni a következő két év sokrétű, embert próbáló feladataival, és változást tartanak szükségesnek. Ezért kezdeményezik az elnök visszahívását.
Levelükben kiemelik: hogy a szervezet – miközben sikeresen menedzselte a Kékszalag Port felépítését – számos olyan feladat megoldásával adós maradt, amelyeket az elnök a programjában a zászlajára tűzött. A gazdasági válság felszínre hozta azt az eredendő finanszírozási problémát, hogy az élsport és az utánpótlás-nevelés jelenlegi szinten történő fenntartása csak állami szerepvállalással lehetséges. Noha Gerendy Zoltán azt vállalta, hogy új forrásokat hoz be a szervezet gazdálkodásába, ebből mindössze annyi valósult meg, hogy felvetette egy a nagy hajós vitorlázókra kivetendő adó vagy díj gondolatát, ami
nyilvánvalóan szembemegy a tagok és az elnökség többségének akaratával.
Szerintük ezenkívül nem sikerült megoldást találni a balatoni vitorlások kikötési problémáira, jókora elmaradások vannak a versenytisztviselők képzése terén is, és az élsport támogatására sem született hosszú távú megoldás. Nincs edzői életpályamodell, és rendkívül nagy a lemorzsolódás az utánpótlásban 16 éves kor felett. A kilenctagú elnökség többsége nem osztja az elnöknek azt a törekvését sem, hogy a kérdések kezelésére a sportág versenyszintű működtetésében járatlan külső szakembereket vonjon be. Az ígéretek ellenére nem sikerült más társadalmi szervezetek meggyőzésével szövetségeseket találni a vitorlázás számára fontos ügyek jogszabályi kereteinek megteremtéséhez sem.
Az MVSZ – közgyűlésen elfogadott – stratégiájában szerepel a fenti kérdések megoldása, ám az elnök lesöpörte az asztalról azt a javaslatot, amely egy munkacsoportot hozott volna létre a stratégiai célok gyakorlati megvalósításához szükséges intézkedéscsomagok kidolgozására.
Az aláírók a közleményben jelzik, hogy sajnálatukra a korábban is meglévő törésvonalak konszenzusos kezelése az elnökségen belül az utóbbi két hónapban ellehetetlenült.
Gerendy Zoltán többször is nagy horderejű kérdésekben, egyeztetés nélkül, rövid határidőkkel terjesztett be javaslatokat az elnökség elé, amelyeket a testület nem támogatott. Az elnök egyeztetés nélkül kezdeményezte a főtitkár más munkakörbe helyezését, valamint tervbe vette, hogy az MVSZ alapvető feladatait kiszervezi a Kékszalag Port létesítésére és üzemeltetésére létrehozott BVSZK Nkft.-be
– részletezte a kommüniké.
Az aláírók jelzik, hogy noha a nézeteltérések felszámolására számos kísérlet történt, az elnök a megállapodásokat többször is figyelmen kívül hagyva újabb kísérleteket tett az egyértelműen elutasított döntések megvalósítására. Az ebből eredő folyamatos feszültség már az elnökség és az MVSZ szervezetének működőképességét fenyegeti.
Ezekért az elnökség hat tagja lemondásra szólította fel Gerendy Zoltán elnököt, hogy így nyissanak utat a működés megújításához szükséges lépések előtt.
Mivel az elnök ragaszkodott a pozíciójához, az elnökség a tisztújítás mellett döntött. Szerintük széles körű, a tagság többségének felhatalmazását élvező, egységes vezetésre van szükség.
A hajózás jövője – újra feltalálták a vitorlátIdőszámításunk előtt 3500 körül az egyiptomiak rájöttek arra, hogy ha csónakjaikra nádból fonott vitorlákat tesznek, befoghatják a szelet, és sokkal gyorsabban hajózhatnak a Níluson. Így feltalálták a vitorlás hajót, és ugrásszerű fejlődésnek indult a folyami, tengeri kereskedelem. Napjainkban ismét az érdeklődés homlokterébe került a vitorla a kereskedelmi hajózásban, hiszen a szektorra iszonyatos nyomás nehezedik a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.