F1: ha nem engedheted meg magadnak, ne akarj a része lenni!

„Ha nem engedheted meg magadnak a Formula–1-et, ne akarj a része lenni!” – mondta még 2014-ben Ron Dennis, a McLaren alapítója, résztulajdonosa, későbbi csapatfőnöke, majd ügyvezető igazgatója. A néhány éve még 450 millió fontos (202,52 milliárd forint) becsült vagyonnal büszkélkedő 75 éves brit üzletember nyilvánvalóan tudta, miről beszél, hiszen a világ egyik legdrágább sportágában mintegy három évtized alatt olyan kiváló versenyzőkkel dolgozott együtt, mint Jochen Rindt, Niki Lauda, Alain Prost, Ayrton Senna, Mika Hakkinen, Kimi Raikkönen, Fernando Alonso, valamint Lewis Hamilton, akik folyamatosan szállították neki a konstruktőri és egyéni világbajnoki címeket. 

Kijelentése egyébként a költségplafon (cost cap) létjogosultságára vonatkozott, amellyel a Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) a kisebb költségvetéssel rendelkező istállóknak akar kedvezni a gyári csapatokkal szemben, mégpedig úgy, hogy megszabja, mennyi pénz adható ki a kocsikra egy év alatt. Nem tartozik viszont bele:

• a pilóták fizetése,
• a három legjobban kereső alkalmazott bére, 
• az utazásra vonatkozó költségek,
• a marketing- és jogi kiadások,
• nevezési díjak, licencek,
• nem Formula–1-es autós ráfordítások, 
• táppénz, szülői szabadság,
• bónuszok, jutalmak, egészségpénztár.

Dennis már kilenc évvel ezelőtt – tehát jóval a költségplafon 2021-es bevezetését megelőzően – arról beszélt, hogy lehetetlen lesz ellenőrizni, ki mire és mennyit költ. Azóta beigazolódni látszanak a szavai, a bújtatott foglalkoztatás, mint fogalom a „száguldó cirkusz” velejárója lett. 

A cost cap a következőképpen alakul:

• 2021-ben 145 millió dollár (53,51 milliárd forint),
• 2022-ben 140 millió dollár (51,67 milliárd forint) volt a limit,
• 2023-ban pedig 135 millió dollárt (49,82 milliárd forint) lehet majd elkölteni az autókra. 

A Planet F1 írása szerint a szerényebb büdzséből gazdálkodóknak már igencsak elegük van, hogy a nagyok megtalálják a kiskapukat. A Motorsport-Total kimutatása alapján a költségvetési szabályok megszegésében élen járó Red Bull a kiadások visszafogása érdekében korábban 154 munkásától köszönt el, közülük száz ráadásul a tervezőrészlegen dolgozott, ami igencsak nagy érvágás. Így történhetett meg, hogy immár a kiscsapatok is nagyobb személyzetet tudhatnak magukénak – papíron. 

Az Alpine amerikai-román csapatfőnöke, Otmar Szafnauer ugyanis úgy véli, a tömeges elbocsátásokat követően egyből intenzív toborzásba is kezdenek a Ferrarinál, a Mercedesnél és a Red Bullnál, és akik korábban mérnökök voltak, az új pozíciójukban marketingesek, kommunikációs szakemberek lesznek, esetleg hajón kapnak állást. Az egyöntetű vélemény az, hogy a valóságban képtelenség bebizonyítani, ki mivel foglalkozik egy istállónál. 

A FIA-szankciók elméletben vb-címek sorsáról is dönthetnek, hiszen a vétkes:

• nyilvános megrovásban,
• bajnokipont-levonásban (konstruktőri és pilóták),
• kizárásban (a verseny egy vagy több szakaszából),
• aerodinamikai vagy egyéb tesztek korlátozásában, 
• a költségplafon csökkentésében részesülhet.

A koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború is csak lefékezni tudta, letörni nem azt a féktelen pénzköltést, amely az F1-et manapság jellemzi. A Haas csapatfőnöke, Guenther Steiner azonban azt jósolja, 2023-ban mind a tíz részvevő a maximumot, azaz 135 millió dollárt invesztál a bajnoki idénybe, így onnantól már nem az anyagi háttér, hanem a tehetség lesz a mérvadó.