Betett a brexit, kiakadt a Premier League-vezér
Richard Masters, az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság, a Premier League vezérigazgatója arról beszélt nemrég egy konferencián, hogy a helyi futballszövetség, az FA által bevezetett szigorú vízumrendszer miatt költöttek az együttesek téli rekordot jelentő
815 millió fontot (346,69 milliárd forint) a januári átigazolási szezonban
A munkavállalási engedély megszerzése az Egyesült Királyságban az Európai Unió elhagyása óta ugyanis már nemcsak a hétköznapi emberek, hanem a sportolók számára is hatalmas kihívást jelent.
Fotó: Mike Hewitt
Az angol klubcsapatok a brexit miatt immár nem szerződtethetnek 18 év aluli külföldieket, 2021. január 1-jétől ráadásul az FA 27 oldalon megfogalmazott pontrendszerének (GBE) – amelyet a hazai játékosok védelmére alkottak meg – is meg kell felelnie egy más országból származó focistának, hogy a szigetországban szerepelhessen. Az engedély megszerzéséhez 15 pontot kell elérni, különleges elbíráláshoz 10-et, ifjúsági korú esetén pedig azt szükséges bebizonyítani, hogy a jövő reménysége hozzájárul az angol labdarúgás fejlődéséhez.
A pontszámításkor mindenkinél figyelembe veszik:
- a nemzeti sorozatokban lejátszott játékperceket,
- a válogatott mérkőzéseket,
- a nemzetközi kupameccseken kapott játékidőt és a csapat szereplését ezekben a sorozatokban,
- a klub erősségét, bajnoki helyezését.
Mentességet azok kaphatnak, akik a világranglista első tíz helyén álló válogatott valamelyikéhez tartoznak, és címeres mezben a találkozók legalább 30 százalékán pályára lépnek. A hírek szerint a rendszer annyira komplikált, hogy a kalkulációt legtöbbször külsős cégek végzik el az egyesületek helyett.
A korábbi magyar gólkirály, a mértékadó Transfermarkt által csupán egymillió euróra (377,59 millió forint) becsült Ádám Martin épp emiatt nem tudott Angliába szerződni, és végül a dél-koreai Ulsan Hyundaihoz igazolt.
Fotó: Darren Walsh / Chelsea FC via Getty Images
Masters úgy véli, a GBE kapcsán finomhangolásra van szükség, mert ugyan a Premier League-nek az a legfőbb célja, hogy minél több tehetséget neveljen ki a nemzeti együttest irányító Gareth Southgate szövetségi kapitánynak, de ha nincs versenyhelyzet és alacsony a merítési lehetőség – miközben az elvárások folyamatosan nőnek –, az amolyan inflációs szituációhoz vezethet.
A vezérigazgató szavait támasztja alá, hogy
a PL-gárdák januári transzferkiadásainak 85 százaléka külföldi ligákban landolt, azaz mindössze 15 százalékban költöttek a helyi piacon – ez hosszú távon egyáltalán nem kedvez a világ legtöbb pénzét termelő bajnokságának.
A brexit előtt ráadásul még 60 ezer játékos volt jogosult az Egyesült Királyságban futballozni, míg az EU-ból való kilépéssel ez a szám ötezerre csökkent. A legnagyobb bevételi forrás így továbbra is a médiajogdíjakból származik.
„Kikapartuk magunknak a gesztenyét, előnyt építettünk ki az európai versenytársainkkal szemben, most mégis ezek a riválisok aratják le a munka gyümölcsét. Olyan játékosokért kell fizetnünk, akiket már fiatalkorban megszerezhettünk volna. Részben ezért a pontrendszer okolható” – mondta Richard Masters, aki megerősítette, hogy a pénzügyi fair playnek (FFP) ezt követően is minden csapatnak meg kell felelnie.
A januárban több mint 300 millió fontot (127,24 milliárd forint) költő Chelsea-t például különösen közelről figyelik.
A Premier League-vezér úgy fogalmazott, Graham Potter alakulatának minden valószínűség szerint több futballistától is meg kell válnia a nyáron, hogy ne sértse meg az FFP-re vonatkozó szabályokat. Arról korábban a Világgazdaság is beszámolt, hogy a londoni Kékek találtak egy kiskaput, amelynek köszönhetően az újonnan igazolt, hosszú távra szerződtetett labdarúgók vételárát amortizációs költségként számolják el évente.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.