Igen szűk azon csapatok köre, amelyek képesek voltak a triplázásra, azaz a hazai bajnokság és kupa mellett az első számú európai sorozat, a Bajnokok Ligája (vagy jogelődje, a Bajnokcsapatok Európa-kupája) megnyerésére egyazon idényben. A nyolcas mezőnyből három található Nagy-Britanniában, ebből kettő Angliában, mind a kettő Manchesterben. A most taroló, a világ legjobbjának tartott City előtt ugyanis a United is véghez vitte a bravúrt, csakhogy azóta fordult a kocka.
Ameddig a legendás skót menedzser, Sir Alex Ferguson vezette a Unitedet, a „vörös ördögök” voltak az uralkodók, ám amióta 2013-ban visszavonult, a csapat nemhogy a triplára, a bajnoki címre is esélytelen, az idén is csak a harmadik helyen végzett, és már ez is előrelépésnek számít az elmúlt évekhez képest. A hazai kupákból csurrant-cseppent azóta is, de ez semmi ahhoz képest, amit a város másik felén a City termelt.
A spanyol, jobban mondva katalán Pep Guardiola edzette „égszínkékek” a legutóbbi hat évadból ötben bajnokok lettek,
közben magukénak tudhatnak egy rekorddöntő, 100 gólos és 100 pontos idényt is – június elején pedig éppen a Unitedet verték az FA-kupa döntőjében, majd a hőn áhított BL-serleget is megszerezték.
A triplázó klubok
|
Szóval, az egykori „zajos szomszédok”, ahogy Ferguson nevezte őket, egyre zajosabbak, és ez már nemcsak a pályán, hanem azon kívül is világosan látszik.
A Citynek az Abu Dhabi United Group nevű cégen keresztül a legerősebb emírség, Abz-Dzabi a tulaja, miként a főszponzornak, a mez hasán megjelenő, a stadionnak és az edzőközpontnak is nevet adó Etihad légitársaságnak is. Ez az együttállás a fő oka annak a 115 tételes vádlistának, amivel a Premier League bombázza a klubot, és ami miatt az összes ellendrukker kis csillagot tenne az elért eredményekhez, mondván, azok pénzügyi doppinggal születtek.
Az tagadhatatlan, hogy a City dúsgazdag. Noha csak 2016-ben tört be a top ötbe, immár második éve ül a Deloitte Football Money League trónján
– ott, ahol a kilencvenes-kétezres évek fordulóján a United tette ugyanezt, ha pedig mégsem, akkor is csak a két spanyol óriás, a Real Madrid vagy a Barcelona jöhetett szóba alternatívaként.
Ez tehát az exkluzívabbnál is exkluzívabb kör, ám mostanra odajutottunk, hogy a City már nemcsak Anglia-, hanem Európa- és így világszerte is dominanciára tör.
Akár szabályosnak minősítjük az Etihad hozzájárulását, akár nem, az összes vizsgált csapat közül a City hozza a legnagyobb bevételt, ezen belül a legnagyobb kereskedelmi és közvetítési részösszeget. Mindez a gyepen elért eredményekkel is kölcsönhatásban áll, ugyanakkor hiába költ el ötven-százötven millió fontokat évente az új játékosok megszerzésére, közben viszonylag jól is értékesít.
Ehhez képest a United hasonló mértékben költekezik, ugyanakkor eredményekben lemarad, az edzőközpontja és a stadionja elaggott, habár utóbbi dacára a világ második legnagyobb meccsnapi bevételét generálja.
Csak amíg a Citybe öntik a pénzt a tulajdonosok, addig a Unitedből szivattyúzzák, mindennek tetejébe az amerikai Glazer család 2005-ben eleve hitelből vette meg a klubot, amit az adásvétel után nyomban ráterhelt az egyesületre, és a csapat által generált bevételekből finanszírozta a törlesztést.
Ezért ki nem állhatják a United-drukkerek a famíliát, amelyben a családfő,
Malcolm Glazer 2014-es halála óta a hat gyermek széthúz: közülük is csak Avram és Joel focikedvelő, a többiek rég eladták volna a részüket.
Novemberre azonban a fiúk is beadták a derekukat, és mivel nem akarnak egy centet sem költeni a stadionra, sem az edzőközpontra, „stratégiai alternatívák” után néztek, magyarul eladósorba tették a Unitedet.
A folyamat lassan a végéhez közeledik: az Ineos petrolkémiai társaság felvirágoztatója, a brit Sir Jim Ratcliffe és a Qatar Islamic Bank elnöke, az egykori katari miniszterelnök fia, Dzsászim bin Hamad bin Halífa ál-Szání közül utóbbi tűnik a befutónak, olyannyira, hogy csütörtökön az interneten már végigszaladt, hogy Glazerék kizárólagosságot adnak neki a tárgyalások befejezésére.
A Reuters jelentésére akkorát ugrott a New York-i tőzsdén jegyzett United részvényárfolyama, hogy felfüggesztették a kereskedést. Emellett a konkrét fontokra, dollárokra, eurókra lefordítható
közösségimédia-elérése is kiemelkedő a Unitednek, az említett Real Madrid és Barcelona mögött a harmadik legnagyobb a világon 220,3 millió elért felhasználóval, miközben a City 146,5 millión áll e tekintetben.
Annak dacára, hogy miként alakult az elmúlt dekád a pályán és a pénztárnál, továbbra sem egyértelmű, hogy már a City és nem pedig a United lenne Anglia és talán a világ ura – főleg, ha a Dzsászim bin Hamad leteszi a Glazerék által megálmodott 6 milliárd dolláros (2050 milliárd forintos) vételárat, és a család 335 milliárd dollárra (114,5 ezer milliárd forintra – ez 12 nulla…) becsült vagyonát latba vetve az arab riválisok után ered.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.